Szekszárdon járt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. No, ezt nem tőle vagy a térség képviselőjétől tudtuk meg, hanem egyéb forrásokból. Azért szemléztük a sajtóhíreket.

Szijjártó Péter tett bejelentést hétfő délután Szekszárdon a Tolnatej Zrt-nél, olvasható a sajtóban. Mivel számunkra az objektív tájékoztatás alapelv – amit megnehezítenek a felek azáltal, hogy megfeledkeznek meghívót küldeni programjaikról, mármint nekünk, a 32 éve helyben működő médiumnak -, ha plusz köröket is kell futnunk, akkor is megtesszük, ami tőlünk telik.

Szóval.

Horváth István országgyűlési képviselő közösségi oldaláról megtudtuk, hogy a Tolnatej Zrt. 10 milliárd forintos fejlesztésével savófehérje-feldolgozó üzemet hoz létre Szekszárdon, amivel 500 munkahely válik biztossá, 3,5 milliárd forintos kormányzati támogatás mellett.

A beruházás nemcsak csúcstechnológiát hoz a térségbe, de komoly versenyelőnyt is jelent a nemzetközi piacokon, olvasható.

Sajtóértesülések szerint Szijjártó Péter az eseményen azt mondta, „az elmúlt tíz esztendőben Magyarországon 295 élelmiszeripari nagyberuházás történt, több mint 1500 milliárd forintos értékben, aminek nyomán mostanra a magyar mezőgazdaság termelési értéke abszolút csúcsokat dönt, tavaly elérte a 7000 milliárd forintot”.

32 év után a morzsák

Egyéb, részletesebb tájékoztatást nem áll módunkban adni, hiszen nem kaptunk meghívót az eseményre. Ugyanis másodinformációkból morzsákat lehet csak az asztalra tenni, ráadásul ezen morzsák jellege is megkérdőjelezhető annak fényében, honnan szedegetjük össze őket. Mert nem mindenki próbál független maradni. Ellentétben velünk, akik vállaljuk a kiközösítést is annak érdekében, hogy vállalásunkat tartani tudjuk. Objektíven. Függetlenként. Pártatlanul. Kulcsszavak, melyeket kiüresítettek az elmúlt években. Számunkra viszont még jelentenek valamit. Jelenti azt, hogy a lehetőségekhez mérten minden oldal megjelenhet nálunk. Azt, hogy vendégként megfér nálunk mindenki. Hogy nem tolunk szekeret, nem törünk pálcát és kereket sem kötünk (sic!).

Beszámoltunk Orbán Viktor miniszterelnök látogatásáról – igaz, utólag, szintén a közösségi médiából informálódva -, riportot készítettünk Magyar Péterrel, jelen voltunk Lázár János kérdezz-felelek programján, a választási kampányban pedig szinte minden olyan helyen, ahová meghívót kaptunk és ahol a jelenlegi képviselő is mindvégig jelen volt. Mégsem kaptunk meghívást Bátaszékre, ahová Gulyás Gergely érkezett, sem Decsre Kocsis Máté piknikére és Szijjártó Péter szekszárdi kiruccanására sem. Nehéz így objektívnek lenni. És nem sértettségből, hanem pusztán azért, mert nem tudunk az eseményekről. Ha pedig valamiről nem tudunk, arról nem tudunk elsőkézből tájékoztatást adni, tehát rákényszerülünk egyéb források vizsgálatára, amit már valaki megrágott és kiköpött. A galacsinokat pedig akárhá is kívánnánk visszaállítani eredeti mivoltjukba.

Mindezek mellett a kedden elindult Idén x-elünk! választási műsorunkba meghívtuk mind a hat jelöltet, azonos feltételeket biztosítva számukra: ugyanazok a kérdések, ugyanúgy 15 perc. Tehát maradunk önmagunk.

Mert önazonosság nélkül oda a becsület, oda a tisztelet és oda a hivatás. Egyes orgánumok elhajlása maga a média pöcéje, ahová nem vagyunk hajlandóak betérni, és követőinket is többre tartjuk ennél. Még akkor is, ha bizonyos politikai erők ezt nem így gondolják.