Prof. dr. Horváth Béla legújabb könyvét a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) ismerhette meg a közönség január 23-án. A teltházas rendezvényen nemcsak a szakmabeliek ünnepelték a szerzőt, hanem a városi delegáció is kifejezte a háláját és a köszönetét.
A Nemzet és nép az Illyés Gyula-monográfia második része, amelyik az életmű – és az életpálya – valószínűsíthetően legösszetettebb és -bonyolultabb szakaszát elemzi és értelmezi. A könyv nagy részletességgel mutatja be azokat a politikai és kulturális viszonyokat, amelyek meghatározták a magyar értelmiség és az írók lét- és alkotófeltételeit az 1948 utáni Rákosi-rendszerben, majd a forradalom leverését követően a Kádár nevével jelzett korszakokban. Abban az időszakban, amelyiket Illyés ikonikus verse, az Egy mondat a zsarnokságról a totalitarizmus fenomenológiájával érzékeltetett. Azért van szükség erre a részben értelmiség-szociológiai háttér megrajzolására, mert csak ebben a kontextusban értelmezhetők azok a stratégiák, amelyek mentén próbálták az írók az autonómiájukat megőrizni, a szellemi létüket és az egzisztenciájukat megteremteni. Illyés Gyula is.
A könyvtáblán az is olvasható, hogy a második kötet középpontjában is a mű, a szöveg áll, annak a művészi megformáltsága és a recepciótörténetben elfoglalt helye. Támaszkodik a korábbi és az újabb irodalomtörténeti és -elméleti kutatásokra, de megnyitja az értelmezés lehetőségeit a politikatörténeti, szociológiai irányba is, segítve a mai olvasót az „illyési gondolkodás” rekonstrukciójában is.
A bemutatón kiderült az is, hogy a könyv szerkezetét az életművet felépítő kötetek sorrendje adja, de nagy szerep jut Illyés publicisztikájának és naplójegyzeteinek is. A korszak néhány reprezentatív szövege (Egy mondat a zsarnokságról, Bartók, Kegyenc, Különc) önálló fejezetet kap, de nagy figyelem jut a kánonba eddig kevésbé illő műveknek is, különösen az Új versek és a Dőlt vitorla kísérletező, formaújító szövegeinek.
Az ünnepélyes hangulatú könyvbemutató háziasszonya a Nap Kiadó alapító főszerkesztője és tulajdonosa, Sebestyén Ilona volt. A szerzővel, N. Horváth Bélával (az írói neve – szerk.) két irodalomtörténész, Kulin Borbála és Gróh Gáspár beszélgetett a PIM-ben. A munkatárs és barát Tverdota György köszöntő gondolatait a betegsége miatt a távollétében tolmácsolták. A szakma jeles képviselői mellett megtisztelte a jelenlétével a rendezvényt Illyés Gyula lánya, Mária, vagy ahogyan sokan ismerik, Ika is.
Az érdeklődők megtöltötték a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörös-szalonját. A pályatársak és a tisztelők mellett szekszárdi vendégek is kifejezték a köszönetüket Horváth Bélának. Az egykori tanítvány, Csötönyi László, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata kulturális bizottságának az elnöke verssel és pohárköszöntővel készült, a szekszárdi borok pedig baráti beszélgetéssé szelídítették a szakmai találkozót.
