Holokauszt emléknap lesz Szekszárdon

Tisztelettel várnak minden érdeklődőt július 7-én, vasárnap, a Művészetek Házában 10 óra 30-kor kezdődő holokauszt emléknap programjaira.

Sokan tudják, hogy Szekszárdon a II. világháborút megelőzően 600, a város közvetlen vonzáskörzetében (Őcsényben, Decsen, Tolnán) pedig 150 zsidó származású ember élt. Az 1944-ben Auschwitzba és a többi munka- és haláltáborba deportált mintegy 650 zsidó származású személyből 600 embert elpusztítottak. A mai ismereteink szerint mindössze 50 fő tért haza borzasztó fizikai és lelki állapotban.

A Szekszárdi Magyar-Izraeli Baráti Társaság és a Szekszárdi Izraelita Hitközség tagjai, a városban élők és az érdeklődők a közösen szervezett megemlékezésen a méltatlan körülmények között elhunyt hittestvéreikre és embertársaikra emlékeznek a holokauszt 80. évfordulóján, a szekszárdi Művészetek Házában.

Emlékbeszédet tart Gyurkovics János, Szekszárd Megyei Jogú Város alpolgármestere, majd ezt követi hagyományosan a Tücsök Zenés Színpad Egyesület műsora. Liturgiai megemlékezést tart Fináli Gábor, a budapesti Hunyadi téri zsinagóga rabbija, és kántorként közreműködik Anatolíj Klavinszkíj. A benti programokat követően koszorúzás lesz a Művészetek Háza előtti Holokauszt-emlékműnél.

A szervezők azt gondolják – tudtuk meg a rendezvény házigazdájától, Csötönyi Lászlótól –, hogy a megemlékezéshez, a közösségi és családi genealógiai emlékezet fenntartásához az emlékek helyhez kötésére van szükség. A világháborúk hozadéka, hogy a hozzátartozók nem tudták eltemetni és meggyászolni az áldozatul esett halottjaikat, vagy a sírjuk olyan távolságban volt, amelyet nem tudtak felkeresni. A vészkorszak ezen túlmenően teljes családok, közösségek pusztulását hozta magával. Feladatuknak tarják emlékezni és emlékeztetni, ezen felül pedig emlékhellyé válni azok számára, akiknek nincs sírhelyük, sőt nincs leszármazott, aki megemlékezzen az elhunytakról.

Várnak mindenkit július 7-én, az egykori szekszárdi zsinagógában.