Csütörtökön újra megtelt a szekszárdi Művészetek Háza, ahol huszadik alkalommal emlékeztek az 1921. január 19-én a városban született Kossuth-díjas íróra, Mészöly Miklósra.
A rendezvény 9 óra 30-kor vette kezdetét, amikor Csötönyi László, a városi kulturális bizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket. A közművelődési szakember rendhagyó módon az inkább íróként ismert Mészöly egyik versével ütötte fel a beszédét, amelyiknek három „kiemelését” a nap mottójának szánta. Ez volt a szemmérték, a célszerűség és játék.
Ezután Kelemen Pál, a Mészöly Miklós Egyesület alelnöke emlékezett a Szépírók Társasága tavaly tavasszal elhunyt elnökére, a József Attila- és Mészöly Miklós-díjas Szkárosi Endrére; és az egyesület terveiről is beszélt amellett, hogy köszöntötte az egybegyűlteket, és megnyitotta a programot.
Urbanik Tímea, a Szegedi Tudományegyetem főiskolai docense Szövegváltozatok, keletkezéstörténetek Mészöly Miklós prózájában címmel tartott figyelmet lekötő, szuggesztív előadást.
Filmvetítéssel folytatódott az emléknap. Az alkotó, Gacsályi József felvezető és köszöntő gondolatait követően portréfilmet láthatott a közönség a 2022. évi Mészöly Miklós-díjas Bartók Imréről.
A rövid szünetet követően Csötönyi László bizottsági elnök adta át a Mészöly Miklós emlékplakettet Nagy Boglárkának, a Jelenkor Kiadó vezetőjének, akit Lovas Csilla főmuzeológus méltatott a beszédében. A nagy nívójú Mészöly Miklós-díjat 2023-ban Szeifert Natália vehette át Márjánovics Diánától, a Mészöly Miklós Egyesület elnökétől. A laudációt Szörényi Lászlónak, a Mészöly Miklós Egyesület tiszteletbeli elnökének köszönhette a közönség.
A művei: Láz, 2012, Könyvműhely, Miskolc; Az altató szerekről, 2017, Kalligram; Mi van veletek, semmi?, 2019, Kalligram; Örökpanoráma, 2022, Kalligram.
Az ünnepélyen közreműködtek a Mészöly Miklós Vers- és Prózamondó Verseny díjazottjai, és a Szekszárdi Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Liszt Ferenc Zeneiskolája növendékei és tanárai.
Az emléknap programsora az Irodalom Háza – Mészöly Miklós Emlékházban Az Irodalmi Jelenidő Délutánjával folytatódott és zárult. A kitüntetett Nagy Boglárkával Ódor János Gábor múzeumigazgató és Liebhauser János könyvtárigazgató beszélgetett, Szeifert Natáliát pedig Márjánovics Diána kérdezte.
„Aztán – a titok útrakel, hogy dolgavégeztével ismét öncélú legyen” (M. M.)