Vízpótlás kezdődött a Duna tolnai holtágán a folyón levonuló, kisebb árhullámnak köszönhetően, a holtágba mintegy félmillió köbméter víz kerül – jelentette be az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára hétfőn Bogyiszló határában, a kutyatanyai zsilipnél, sajtótájékoztatón.
V. Németh Zsolt elmondta, a vízpótlás 25-30 centiméterrel emeli meg a vízszintet, ezzel a holtág éves párolgási veszteségének felét tudják pótolni.
Ismertette, a Duna magas vízállásánál az árhullámot bevezetik a Sió-csatornába, majd a Sió-árvízkaput lezárták, a visszaduzzasztott vízszint pedig lehetővé teszi, hogy a Kutyatanyai zsilipen keresztül a holtág felé vezessék a vizet. A művelet egyszerre szolgálja az ökológiai egyensúlyt, a vízbiztonságot és a holtág gazdasági hasznosíthatóságát – tette hozzá.
A Tolna, Fadd és Bogyiszló területén húzódó, 16,5 kilométer hosszú, 270 hektáros Tolnai Holt-Duna az ország legértékesebb holtágrendszere és a Duna magyarországi szakaszának legnagyobb holtága, amely ma már nem kap természetes felszíni vízpótlást. Az egyedüli lehetőség a víz bejuttatásához a Sió-kutyatanyai zsilip-Holt-Duna rendszer, amelyet minden árvíz idején működésbe hoznak – ismertette.
Kiemelte, a Vizet a tájba! program fő célja megtalálni a lehetőségeket, amelyekkel a vízkészleteket elsősorban gravitációsan kivezetve, nagy felületeken szivárogtassák, párologtassák.
A klímaváltozás miatt már nem elég a vonalas vízvisszatartás, árhullámok, duzzasztott vízterek készleteinek a tájba juttatásával biztosíthatjuk a jövő vízkészletét. Ebben jó szolgálatot tesz az ország több mint 250, egyenként 5 hektárnál nagyobb holtága – jegyezte meg.
Közölte, a tolnai holtágba 2024 őszén másfél millió köbméter vizet vezettek ki, ami 54 centiméterrel emelte a vízszintet. Idén május végétől kezdődött el a vízpótlás, ezzel egymillió köbméter vizet juttattak a holtágba, akkor 44 centiméterrel nőtt a vízszint.
A tolnai Holt-Duna párolgási vesztesége évente több mint egymillió köbméter, a teljes öntözési és halastavi vízkivétel 625 ezer köbméter. Ha a holtág vízkészletét nem pótolják, akkor az ökológiai és gazdasági értékek egyaránt sérülnek – mondta.
Az államtitkár kitért arra, hogy a vízgazdálkodás ma már nem különálló szakterület, hanem a klímához való alkalmazkodás kulcsa. A vízgazdálkodási tárcaközi bizottság munkája révén országosan összehangolt, tudásalapú beavatkozásokat végeznek. A nagy felületi vízvisszatartás, a talajművelési módszerek, a tájhasználat átalakítása, az állami ösztönzők, a birtokpolitikai eszközök együtt képezik ezt a rendszert, amelyhez a tolnai vízpótlás is illeszkedik.
Beszélt arról, hogy a 2022-ben, a Nyírségben kezdődött Vizet a tájba! program hosszú távú, országos szintű válaszokat keres és ad a klímaváltozásra.
A vízügyi igazgatóságok 2024-2025 telén lezárták a belvízelvezető rendszerek szakaszait, nem vezették el a kevés téli csapadékot, hanem tárolták nyárra. Az öntöző csatornákat, tározókat, beleértve a Tisza-tavat is, már március előtt feltöltötték. Ez hozta meg az eredményt: van elegendő víz, nem volt szükség vízkorlátozásra, minden vízigényt ki tudtak elégíteni az öntözők és a halastavak felé.
Horváth Angéla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy az igazgatóság kiemelten fontosnak tartja az ökológiai vízpótlást a térségben.
Az igazgatóság feladata, hogy az árhullámokkal érkező víztömeget visszatartsa, és azzal megfelelően gazdálkodjon. A vízpótlás a faddi holtágon is megtörtént, ahol négy centiméterrel nőtt a vízszint. A bogyiszlói holtágon vízszintemelkedést nem tudtak elérni, de a Paks-Faddi főcsatornán, amely a holtágat árhullámok idején táplálja, ökológiai célú vízpótlást végeztek – tette hozzá.
MTI
