Néhány nappal ezelőtt attól volt hangos az országos sajtó, hogy a legnagyobb tanárképzőnek tartott Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1336 osztatlan tanárképzésre felvételiző diák közül mindössze egyetlen egy jelentkezett fizika-kémia szakpárra, de ő sem az első helyen. Kiderült, hogy az ELTE nem kakukktojás Magyarországon.
Más szakokon sem túl rózsás a helyzet, a természettudományos tárgyak a legmostohábbak. Míg angol-történelem szakos tanárnak 119-en jelentkeztek (beleértve azokat is, akik nem a felvételi listájuk első helyén jelölték meg a képzést), addig a kémia-matematika szakpárra jelentkező 11 diák közül senki sem jelölte ezt a szakpárt az első helyen. Olyan felvételiző, akinek a listája első helyén a kémia szerepel valamilyen más tárggyal párosítva, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen mindössze kettő van. Kérdés, hogy indul-e egyáltalán a képzés ennyi érdeklődővel.
Az eduline.hu körbenézett az országban, mert kíváncsi volt, mi a helyzet a többi felsőoktatási intézményben. Megállapították, hogy a tanárképzésekre jelentkezők közül a legtöbben az angolt párosítanák valamilyen más tantárggyal. Bár a Károli Gáspár Református Egyetemre felvételiző 168 diák közül mindössze harminc fő jelölt első helyen valamilyen tanárképzést, közülük tizenhatan – vagyis az elsőhelyes jelentkezők több mint fele – jelölte meg az angolt az egyik szakpárjának, de az egri Eszterházy Károly Egyetem 38 első helyes jelentkezője közül is tizenöten választották az angolt.
Nincs olyan nagy gond a magyar-történelem szakos jövendőbeli pedagógusok között, ha más szakokkal hasonlítjuk össze őket, és nem veszünk tudomást a tizenhatezer főt is meghaladó hazai tanárhiánnyal, amit nemrég a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete jelentett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem osztatlan tanárképzéseire felvételizők közül negyvennyolcan adták le a jelentkezésüket magyar nyelv és irodalom-történelem szakpárra, és szintén ennyien jelentkeztek a Pécsi Tudományegyetem képzésére is, az ELTE-re pedig nyolcvannégyen. Fontos tudni azonban azt is, hogy a jelentkezőknek csak a töredéke jelölte ezt a szakot az első helyen. A Pázmányon csak nyolcan, a PTE-n tizennégyen, az ELTE-n pedig huszonnyolcan…
A legégetőbb problémát a természettudományos tárgyak jelentik, és kifejezetten a fizikát vagy kémiát tartalmazó szakpárok esetében van nagy baj. Aki a fizikát kémiával párosítaná, az adatok alapján szinte nincs az egész országban, illetve csak egy fő van, és belőle sem valószínű, hogy végül fizika-kémia szakos tanár lesz, mivel egyrészt nem az első helyen jelölte meg azt, ráadásul egy hallgató miatt valószínűleg akkor sem indítanák el a képzést, ha végül mégis arra jutna be.
Olyan tanárképző egyetem is van, ahol meg sem hirdettek olyan osztatlan tanári képzéseket, ahol az egyik szakpár lehet a fizika vagy a kémia. Ahol viszont több ilyen lehetőség is van (például a PTE-n), ott egyetlen egy jelentkező sem jelezte a szándékát erre. Öröm az ürömben, hogy a Szegedi Tudományegyetemen huszonnyolc biológia-kémia szakpárra jelentkezőt is találni, igaz, közülük csak hatan első helyesek, öt matematika-kémia és fizika-matematika szakpárra jelentkező közül pedig mindössze ketten.
