A Dunán és a Lajtán levonult árhullám után a folyók árterein olyan víztestek maradtak vissza, amelyekben tömegesen fejlődhetnek ki a csípőszúnyogok lárvái – írja hétfői közleményében a Tolna Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, amely indokolja a szokatlan őszi lárvagyérítést.
Ismertetik, hogy a meteorológiai előrejelzések szerint a nappali hőmérsékletek segítik a lárvák kifejlődését, ezért október első felében jelentősebb szúnyogártalom alakulhat ki a Duna és Lajta menti településeken.
Közlik, hogy Tolna vármegyében október 3-án légi biológiai úton 200 hektáron, míg földi biológiai úton 150 hektáron terveznek védekezni a szúnyogok ellen a vízpartok mentén.
Részletezik, hogy a szúnyogártalom megelőzése érdekében biológiai módszerrel lépnek fel a szúnyoglárvák ellen. Az ártéren autókról, a járművel nem megközelíthető helyeken kézi permetezőkkel, a növényzettel sűrűn borított területeken pedig repülőről végeznek biológiai szúnyoggyérítést.
Kitérnek rá, hogy az ártéri erdőkben repülőről granulátumot szórnak a vízbe, autóról és kézi permetezőből pedig folyadék formában juttatják ki a természetes fehérjetartalmú szert, amely a lárvák számát csökkenti. Rámutatnak, hogy ez a fehérje az alkalmazott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, köztük az árvaszúnyogokra is ártalmatlan.
