Június végéig (hat hónap alatt) az államháztartás központi alrendszere 3382,2 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 80,2%-a, derült ki a Pénzügyminisztérium gyorstájékoztatójából.
A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 3271,0 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 103,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 214,6 milliárd forintos hiányt mutattak.
Júniusban (egy hónap alatt) a központi alrendszer 424,1 milliárd forint többlettel zárt, szemben az előző évi azonos havi 27,4 milliárd forintos szufficittel.
Az első hat hónapban a központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év első félévéhez képest 6,0%-kal magasabban alakultak.
A kiadási oldalon az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatására 2026 első hat hónapjában fordított, összesen 1335,7 milliárd forint kifizetés 18,7 milliárd forinttal lett alacsonyabb az előző év azonos időszakánál.
Ezzel szemben az állami beruházási fejezet kiadása 2026 első félévében összesen 346,6 milliárd forint volt, mely közel 100 milliárd forinttal nagyobb az előző év azonos időszakánál. Az eltérést elsősorban egyes útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetések okozzák.
A fentieken túl a lakástámogatásokra idén fordított 255,6 milliárd forint összegű költségvetési kiadás is jelentősen meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét.
Meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. Június végéig – a 13. és részbeni 14. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 4300,4 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1544,1 milliárd forint kifizetése történt meg.
Június hónapban az adóbevételek alakulását növekvő és csökkenő tételek egyaránt befolyásolták. A pénzügyi szervezetek befizetései 120,7 milliárd forinttal haladták meg a tavalyi év azonos időszakának bevételeit. Ennek legfőbb oka a 2026. évre vonatkozó kulcsemelés. Az áfabevételek és a bérekhez köthető adó- és járulékbevételek is jelentősen meghaladták az előző év azonos időszakának bevételeit. Az áfabevételek 178,1 milliárd forintos növekedését elsősorban a belföldi és az importforgalom élénkülése, valamint a dohánytermékeket érintő év eleji jövedékiadó-emelés eredményezte. A bérek utáni közterhek közel 625 milliárd forintos növekedésének hátterében a bértömeg növekedése és az egyszeri kifizetésekhez kapcsolódó befizetések állnak.
Ezeket a pozitív hatásokat részben mérsékelte az energia ágazat befizetéseinek 47,1 milliárd forintos alul teljesülése az előző év azonos időszakához képest. Az eltérés hátterében elsősorban az energiaellátók jövedelemadója (közismert nevén Robin Hood adó) adókulcsának 10 százalékpontos csökkentése, egyedi elszámolási tételek, valamint az Ural–Brent különadó több hónapon keresztül elmaradó befizetései állnak. További ellensúlyozó hatás volt a társasági adóból származó bevételek 51,8 milliárd forintos elmaradása, amiben jelentős a tavalyinál nagyobb kiutalások hatása, amiben a sportfelajánlások alakulása és a kiutalások időzítése is szerepet játszhatott.
