Összesen 142 CT- és 103 MR-készülék van most Magyarországon, a területi eloszlásuk viszont nagyon egyenlőtlen. Csongrád-Csanád vármegyében például 8 CT van, Tolnában viszont csak 1 db.
A gépeknek körülbelül a fele-harmada a fővárosban található. Az MR-készülékek terén Komárom-Esztergom vármegye az utolsó 1 darabbal, Nógrádban pedig mindkettőből 2-2 van. A CT-k 86 százalékán végeznek közfinanszírozott vizsgálatokat is, az MR-készülékek esetében ez az arány azonban csak 55 százalék. A lakosságszámmal összevetve pedig az látszik, hogy mind a 19 vármegyében legalább 95 ezer ember jut egy közfinanszírozott MR-készülékre, és minimum 42 ezer fő egy TB-támogatott CT-re – derül ki az Átlátszó tudósításából.
A 142 CT-ből 53 darab (37%), a 103 MR-ből pedig 46 darab (44%) Budapesten található, míg egész Tolnában csak 1 CT és 2 MR, Komárom-Esztergom vármegyében pedig 2 CT és 1 MR van.
Az is kiderül a tudósításból, amelyik a radiologia.hu Képalkotó Diagnosztikai Korlátolt Felelősségű Társaság adatszolgáltatásán alapul, hogy a megyék közül a CT-lista élén Borsod-Abaúj Zemplén áll 9 készülékkel, a második Csongrád-Csanád 8 darabbal, a harmadik helyen pedig Baranya, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg osztozik 7-7 géppel. Az MR-listát Győr-Moson-Sopron vezeti 6 készülékkel, a második helyezett Fejér, Hajdú-Bihar és Zala 4-4 darabbal, a harmadik helyen pedig Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod, Csongrád-Csanád, Heves, Somogy, Szabolcs, Vas és Veszprém megye áll 3-3 géppel.
Természetesen a lakosság száma sem elhanyagolható tényező, hiszen nem mindegy, hogy a készülékeknek hány beteget kell ellátniuk. Minél több ember jut egy gépre, annál hosszabb időbe telik, mire sorra kerülnek, azaz a közfinanszírozott gépek esetében annál hosszabb a várólista. A TB-támogatott vizsgálatot végző készülékek által „kiszolgált” páciensek száma könnyen kiszámolható: a 2022-es népszámlálás megyei lakosságszám-adatait elosztották a közfinanszírozott ellátásban résztvevő CT- és MR-gépek számával. Az így kapott adatokból jól látszik, hogy mindkét kategóriában Budapesten a legjobb a helyzet: ott egy közfinanszírozott MR-készülékre 69 ezer ember jut, egy közfinanszírozott CT-re pedig 39 ezer fő. A helyzet Pest vármegyében a legrosszabb, ahol 332 ezer ember jut egy ilyen CT-re, és a mindössze egy darab TB-támogatott MR-készüléknek kell kiszolgálnia a megye teljes lakosságát, ami 1,3 millió fő.
Ahogyan fogalmaznak, sajnos máshol sem túl fényes a helyzet: a vármegyék közel felében (9-ben) csupán egy TB-támogatott MR-gép jut a teljes lakosságra. A közfinanszírozott MR-készülékek esetében a 19 vármegye közül csak Hevesben van 100 ezer fő alatt az egy gép által ellátott lakosság száma, és hat megyében is 300 ezer főnél (ebből kettőben 400 ezernél is) több ember jut egy gépre. A CT-k esetében pedig csak négy megyében (Baranya, Csongrád-Csanád, Somogy, Zala) van 80 ezer ember alatt az egy TB-támogatott gépre jutó potenciális ellátottak száma.
A magyarországi CT- és MR-készülékek száma nemcsak a hazai lakosságszámmal összevetve tragikusan alacsony, hanem az Európai Unió többi tagállamához képest is.
CT
A CT, azaz a komputertomográf a hagyományos felvételektől eltérően az emberi testet hossztengelyével merőlegesen, haránt metszeteiben mutatja. A CT-készülék alapelve, hogy egy röntgencsőből kiinduló vékony sugárnyaláb, a vizsgálandó testrészt, illetve szerveket egy-egy testkeresztmetszetben minden irányból letapogatja, majd a szöveteken átjutott röntgensugarakat egy ún. detektor (érzékelő) segítségével mérik. Az adatokat számítógép dolgozza fel.
Ennek a vizsgálómódszernek az a jelentősége a hagyományos módszerekkel szemben, hogy a különböző struktúrák nem vetülnek egymásra, képük nem összegződik, így részleteiben vizsgálhatóak. Amennyiben egy szövet összetétele valamilyen kóros folyamat következtében megváltozik, ez gyakran megváltoztatja sugáráteresztő, illetve sugárelnyelő képességét, így az elváltozás a felvételen láthatóvá válik.
Egyes esetekben a diagnózis felállításához kontrasztanyag adása szükséges. Ez a mellkasi és hasi vizsgálatoknál csaknem mindig szükséges, a koponyavizsgálatoknál is gyakori. Ilyenkor vizsgálni tudják az egyes szervek vérellátását, illetve ezeknek a módosulását, amelyek jellemzők lehetnek az egyes kórképekre.
MR
A mágneses rezonanciás képalkotás (MR vizsgálat) egy újonnan kifejlesztett módszer. Erős, állandó mágneses térben a szervezet szöveteinek részecske-rezgései szinkronizálódnak. A vizsgált területen előre beállított módon megváltozik a mágneses tér a mérés során, emiatt a részecske-rezgések egymástól eltérőek lesznek. Ezt az eltérést használja a gép, hogy egymástól térben elkülönítse a vizsgált szerv elemeit. A képalkotáshoz a kiválasztott részecskéket rádiófrekvenciás hullámokkal kell gerjeszteni. Ennek hullámhossza a leggyakrabban használt térerőn a keleti URH sáv alján van, így nem rendelkezik káros biológiai hatással. A gerjesztés megszűntével a részecskék visszatérnek nyugalmi helyzetükbe, amelynek során az elnyelt rádióhullámokat visszasugározzák. Ez egy antennával detektálható és szövetenként eltérő időben és paraméterekkel megy végbe. A gép a visszarendeződés idejét és egyéb paramétereit méri, és alakítja át képi információvá. A különböző szövetek különböző módon viselkednek, így a szervekről részletes szerkezeti információ nyerhető. Ábrázolható sok eltérés, amely a szervek szöveti szerkezetét megváltoztatja. Ilyenek a daganatok és azok áttétei, gyulladásos folyamatok, vérellátási zavarok. Az erek ezzel az eljárással igen jól ábrázolhatóak, így sok információ nyerhető róluk anélkül, hogy veszélyes és kellemetlen beavatkozások történnének.
Forrás: radiologia.hu
