Kedvező kilátásokkal indul az idei húsvéti szezon a hazai juhtenyésztők számára, mert az európai piacon egyre erősödő kereslet tapasztalható.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetség, valamint a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet közös piaci körképe szerint a legtöbb könnyű bárány az idén is Olaszországba kerül, de jelentős a francia, a német, a belga és a holland kereslet is a magyar állatok iránt.
A 2022-es évet jellemző történelmi aszályt, energiaválságot, takarmányhiányt, egekbe szökő inputárakat, háborús inflációt és szűkülő támogatási lehetőségeket követően a tavalyi évben kissé fellélegezhettek a hazai juhágazat szereplői – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) sajtóközleményében.
A 2023-as év a legeltetés és a kaszálás szempontjából is jóval kedvezőbben alakult. A kedvezőbb csapadékviszonyoknak köszönhetően a legeltetési idényt ki lehetett nyújtani, az év folyamán pedig jelentős mennyiségű szálastakarmányt lehetett betakarítani. Emellett a gabona- és takarmányárak csökkenése is segítette a téli takarmányozásra való felkészülést az ágazatban, így kedvezőbb helyzetben teleltek át az állatok.
A 2022-es aszály azonban nem múlt el nyomtalanul, 2023-ban az előző évhez képest a juhtartók száma, és az általuk tartott anyaállatok létszáma kis mértékben csökkent (-5%). Remélhetőleg a jobb takarmányhelyzet visszapótlásra sarkallja a tenyésztőket, emellett a keresleti piac, a jó átvételi árak és a támogatások is megállíthatják az állomány csökkenését.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetség (MJKSz), valamint a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet (JKÁSz) közös piaci körképe szerint kedvezőek a báránypiaci kilátások. Európában növekszik a kereslet a juh- és a bárányhús iránt, az EU önellátottsági szintje ugyanis Nagy-Britannia kiválásával a korábbi 95 százalékról 88 százalékra csökkent.
A piacot tehát folyamatos kereslet jellemezi, ami az árak alakulásában is tetten érhető. Ezek tekintetében idén ugyanakkor az előző évekhez képest mérsékeltebb ütemű növekedés várható, közel sem olyan mértékű, mint amelyik a megelőző éveket jellemezte. Továbbá az euró-forint viszonya is nagyban befolyásolja az árakat.
2023-ban a viszonylag korai, március végén esedékes húsvéti időszakban az idehaza tartott állatok bárányai túlnyomórészt Olaszországba kerülnek, ahol a katolikus hagyományok és a gasztronómiai szokások miatt kedvelt étel a bárány húsvétkor.
Az idei húsvéti időszak abból a szempontból különleges lesz a hazai juhtenyésztők számára, hogy a keresztény ünnep és a muszlim vallásúak szent hónapja, a Ramadán átfedésben lesz egymással, ugyanis húsvétvasárnap 2024. március 31-én lesz, míg a Ramadán március 10-től április 8-ig tart. A Ramadán időszakában a felnőtt és egészséges hívő muszlimok napkeltétől napnyugtáig nem fogyasztanak ételt és italt, napnyugta után azonban böjtöt megtörő csoportos étkezést tartanak, ahova családtagjaikat, szomszédaikat és barátaikat egyaránt meghívják. A Ramadán végén pedig hatalmas közösségi lakomát rendeznek, és adakozás keretében a szegényeknek is biztosítanak ételt. Ezeknek az étkezéseknek fontos szereplője a barányhús is, amelyik tovább növeli a keresletet Olaszországon kívül Franciaországból és Németországból, Belgiumból és Hollandiából is.
