Egyre több panasz érkezik a szerkesztőségünkbe a Szekszárd belvárosában elszaporodó, és a lakótelepeken élőket nagyon zavaró vetési varjakkal kapcsolatban, ezért utánajártunk annak, mit lehet tenni a zajongó, mindent összepiszkító, és a többi madarat is elűző fekete „közellenséggel”.
Tudni kell, hogy a vetési varjú védett állatfaj, ezért az állományának a szabályzásához, a fészkének eltávolításához, de még az elriasztásához is engedély kell, amelyiket a Tolna Vármegyei Kormányhivatal Természetvédelmi Osztálya ad ki, kérelem alapján. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata állásfoglalást kért a szakhatóságtól, amelyik a válaszában tájékoztatta a Hivatalt arról, hogy A vetési varjú (Corvus frugilegus) – a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet alapján – védett állatfaj, a rendelet 2. számú mellékletében rögzítettek szerint a természetvédelmi értéke 50.000 Ft/példány. A Tvt. 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
Azt is leírták, hogy a vetési varjú fészkeinek az eltávolítását természetvédelmi engedély birtokában is kizárólag a tojásrakási időszak kezdetéig, valamint a fészkelési időszak lezárulását követően lehet elvégezni. A varjúfészkek eltávolítása költési időszakon kívül természetvédelmi szempontból elfogadható.
A szakhatóság más városokban történt, hasonló problémák orvoslására tett kísérletek során tapasztaltak alapján feltételezi, hogy ezzel (a fészkek költési időn kívüli eltávolításával) csak a madarak szétterjedésének a mértéke fog növekedni a városon belül. Sok esetben az eredeti fészkelőhelyről – lakossági szempontból – sokkal problémásabb helyekre települtek át a varjak. Célszerű ezért azoknak a fészkeknek az eltávolítását mellőzni, amelyek közvetlen problémát nem okoznak.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a gallyazások következtében kialakult ágkoszorúk különösen alkalmas fészkelési lehetőséget biztosítanak a faj egyedei számára.
Ugyanakkor tájékoztatták a szekszárdi önkormányzati felelőst arról is, hogy a természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 625/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 19. § (aa) pontja alapján a Nemzeti Park Igazgatóság (Tolna vármegye területén a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság) ellátja a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek és közösségi jelentőségű értékek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály alapján más szerv vagy természetes személy köteles ellátni. A Kormányrendelet 2. § (1) bekezdése, 6. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése alapján Tolna Vármegye területén jelen kérdés vonatkozásában természetvédelmi hatóságként a Tolna Vármegyei Kormányhivatal jogosult eljárni.
Javasolták, hogy a tervezett beavatkozásokra (fészekeltávolítás, riasztás) vonatkozó esetleges engedélykérelmet Szekszárd MJV Önkormányzata nyújtsa be a természetvédelmi hatósághoz.
A madarak költési időszaka elkezdődött, ezért nem valószínű, hogy bármit lehet tenni ellenük a közeljövőben.
Ha kapunk friss információkat a varjúhelyzettel kapcsolatban, akkor frissíteni fogjuk az írásunkat.
