A héten már másodszor tartottak Kormányinfót. Az új döntések elsősorban a családtámogatásokat érintik.
Csütörtökön délelőtt Kormányinfót tartott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
Augusztus elsejéig hosszabbítja meg a kormány az élelmiszer-árstopokat – jelentette be Gulyás Gergely a Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint augusztusban bezuhan az infláció, az árstop betöltötte feladatát.
A jelenlegi szabályozás szerint az élelmiszerek meghatározott körét érintő hatósági árkorlátozás június végéig van hatályban, így a kormánynak határoznia kellett a jövőjéről. A hétfői Kormányinfón Gulyás Gergely még úgy nyilatkozott, hogy nem döntöttek az árstopok jövőjéről, de a szerdai ülésén a kabinet már napirendre vette a jövő pénteki érvényben lévő szabályok ügyét.
A csütörtöki Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy a kormány változtatott az infláció letörésére bevezetett rendkívüli eszközök alkalmazásának a módján. Az előrejelzéseik szerint augusztusban jelentős csökkenés jön az inflációban, 15 százalék körül várják az alakulását. Gulyás Gergely szerint a folyamat folytatódni fog ősszel is, és reális a kormány célja, az egy számjegyű infláció az év végére, sőt szerinte akár ez már december előtt is lehetséges.
„Az élelmiszer-árstopokat ezért csak egy hónappal, augusztus 1-jéig hosszabbítjuk meg, és utána megszűnnek” – jelentette be a miniszter. Az újabb, inflációellenes eszközöket továbbra is alkalmazzák, így az online árfigyelő rendszert, a kötelező akciózást, illetve augusztus elsejétől lehet hideg élelmiszert is venni SZÉP-kártyával, és a munkáltatók az idén további 200 ezer forintot utalhatnak a kártyára.
Emellett megváltozik a június elsején bevezetett kötelező bolti akció mértéke: 15 százalék lesz 10 százalék helyett, azaz húsz termékcsoportban egy-egy terméket az előző harminc nap átlagánál ennyivel olcsóbban kell majd a kiskereskedelmi láncoknak kínálniuk.
Ezenkívül a kötelező akciózást kiterjesztik olyan termékcsoportokra is, amelyek augusztus elejéig az élelmiszer-árstop hatálya alá esnek. Ezek esetében a bruttó beszállítói árat kell majd 15 százalékkal csökkenteni. „Az árstop eredményesen betöltötte a funkcióját, sikerült letörni az inflációt” – vont mérleget a miniszter.
Az Index korábbi értesülései szerint a kormány megosztott volt az árstopok meghosszabbításának ügyében. Abban egyetértés volt, hogy szükség van az eszközre, de a konzervatívabb megoldások egy-két hónappal számoltak, ugyanakkor volt az asztalon három plusz három hónapos forgatókönyv is, amely az év végéig rendezte volna a kérdést.
A mostani döntés értelmében azonban a hatósági árszabályozás július elsejétől is érvényben marad, de csak egy hónapig, és az eddigieknek megfelelően az alábbi termékekre terjed ki:
-kristálycukor
-búzafinomliszt (BL 55)
-finomított napraforgó-étolaj
-házi sertéscomb
-csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég
-ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tehéntej
(ezen termékek ára nem lehet magasabb a 2021. október 15. napi árnál)
-tyúktojás
-étkezési burgonya, az újburgonya kivételével
(ezen termékek ára nem lehet magasabb a 2022. szeptember 30. napi árnál)
Megszűnik a csok a városokban, falun viszont emelkedik a támogatás
Új otthonteremtési formák kialakításán dolgozik a Kulturális és Innovációs Minisztérium. A kormány áttekintette a családtámogatási rendszert, mert a körülmények alapvetően megváltoztak. A háború, a szankciós válaszok, a magas infláció átértékelte a jelenlegi támogatások hasznosságát, a babaváró hitel és a csok esetén is változtatásról döntött a kabinet – jelentette be a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter indoklása szerint az infláció és az áremelkedés az ingatlanok esetében különösen jelentős volt, elsősorban a nagyvárosokban és Budapesten, és ma már csak a kisebb településeken jelent komoly segítséget a csok, máshol banki hitelek igénybe vételére is szükség volt az önerő mellett, de a magas kamatok miatt a banki hitelezés gyakorlatilag leállt, és ezért a csok-igénylések száma is nagy mértékben csökkent.
„A csok falusi szabályait megtartjuk, sőt a keretösszeget megemeljük, de az ötezer fő feletti településeken 2024. január elsejétől nem lehet igénybe venni” – mondta a miniszter. A Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium új otthonteremtési formát dolgoz ki, amelyről az év végéig döntenek.
A falusi csok keretösszegei így emelkednek új családi ház építése vagy vásárlása esetén:
-1 gyermek esetén a jelenlegi 600 ezer forint helyett egymillió forint
-2 gyermek esetén 2,6 millió forint helyett 4 millió forint
-3 gyermek esetén 10 millió forint helyett 15 millió forint
A falusi csok keretösszegei így emelkednek meglévő lakás korszerűsítése esetén:
-1 gyermek esetén 300 ezer forint helyett 500 ezer forint
-2 gyermek esetén 1,3 millió forint helyett 2 millió forint
-3 gyermek esetén 5 millió forint helyett 7,5 millió forint
Gulyás Gergely azt is megerősítette, hogy az 5 százalékos kedvezményes áfa megmarad 5 millió forint erejéig.
A családi otthonteremtési kedvezményt még 2016-ban vezette be a kormány, új lakás vásárlásához vagy építéséhez, valamint használt lakás vásárlásához vagy bővítéséhez igényelhető, vissza nem térítendő támogatás formájában. A szabályok többször módosultak, de az igénybe vehető keretösszeg nem változott: egy gyermek esetében 600 ezer, két gyermek esetében 2,6 millió, három gyermek esetében pedig 10 millió forintos támogatás járt. Ez megelőlegezett formában is megkapható volt, azaz a fiatal házaspárok, ha a kérelem befogadásakor legalább az egyik fél 40 év alatti, az általuk vállalt gyermek(ek) után is kérelmezhették a támogatást.
A csokot 2021-től számos új elemmel egészítették ki, ekkor csökkent az új építésű lakások áfája 27 százalékról 5-re, és ezt is visszaigényelhető lett, ha csok-támogatást is igényelt a család. Ráadásul lakásvásárlás esetén a 4 százalékos vagyonátruházási illetéket sem kell megfizetni, ha csok-támogatással vásárol a család.
Infostart
