A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kezdeményezését követően a belügyminiszter az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, 2024. május 24-ei kezdettel.
A tartósan vízhiányos időszakban vízjogi engedély nélkül is lehetőség nyílik az öntözési célú vízhasználatra 30 napig, ehhez csupán egy gazdálkodói bejelentésre van szükség. Emellett a vízkészletjárulékot sem kell fizetni. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a megfelelő vízgazdálkodással mérsékelhetők legyenek a rendkívül száraz tavaszi időszak hatásai.
A hidrometeorológiai viszonyok és az előrejelzések alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) még április elején kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését. Ezt követően a belügyminiszter 2024. május 24. napjától kezdődően elrendelte a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését.
Az Országos Aszálytérkép, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatsorai, valamint a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján április elején hazánk egész területét érintette a talajok vízhiányos állapota. Bár az április végi, május eleji esőzések némileg feltöltötték a talajokat, azonban alig két hét elteltével május jelentős részében ismételten erős aszály jellemezte a mezőgazdasági területeink túlnyomó többségét. A pünkösdi hosszú hétvége hozott ugyan magával csapadékot, ugyanakkor tekintettel arra, hogy az elmúlt egy évben sorra dőltek meg a havi melegrekordok Európa-szerte, valamint arra, hogy a hosszútávú meteorológiai modellek azt prognosztizálják, hogy egy átlagosnál melegebb és szárazabb nyár elé nézünk – melyek komoly párolgási veszteséget okoznak a hazai vízháztartásnak –, a NAK és a MAGOSZ fenntartotta a tartósan vízhiányos időszak kihirdetésének szükségességét, különös tekintettel a kármentő öntözés lehetőségének megteremtésére.
A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, 30 napig, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges, ennek bevezetését 2019-ben ugyancsak a NAK és a MAGOSZ szorgalmazta. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 120 mm/hektár (1200 m³/hektár) vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása.
A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz) írásban kell bejelenteni, amelyikhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell. A rendkívüli célú vízhasználatról szóló útmutató elérhető oldalukon, ahonnan letölthetők azok a bejelentő lapok is, amelyeket be kell nyújtani egyrészt a vízügyi igazgatóság, másrészt a vízügyi hatóság részére. A vízhiány és az aszály között fontos különbség van. Az erről készült bemutató tájékoztató itt érhető el.
Forrás: NAK
