A mezőgazdasági kaszálási munkák során fokozottan ügyelni kell az őzgidák és az egyéb vadászható, valamint védett fajok védelmére – hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Az őzek ellési ideje részben egybeesik a széna és a szilázs betakarítási időszakával; a gidák két-három hetes korukig nem mozdulnak el a születési helyükről, a megóvásukat segítheti a gazdák és a vadászok szoros együttműködése.
Az őz ellése jellemzően május hónapban, június első felében történik, ami részben egybeesik a széna és a szilázs betakarításának az időpontjával. Az ilyenkor elfekvő, pár napos, illetve pár hetes őzgidák a kaszálógépek munkavégzése miatt veszélyben lehetnek, ezért a betakarítás során vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló vadriasztó eszközt kell használni. Ugyanakkor, ha a gazdálkodó értesíti a vadgazdálkodót a tervezett kaszálás időpontjáról és helyszínéről, akkor – gyors, hőkamerás drónos felkutatást követően – a vad a szomszéd táblára áthelyezve biztonságba kerülhet. Mindehhez a gazdák és a vadászok közötti együttműködésre van szükség, hangsúlyozza az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Az őzgidák a megszületésüket követő két-három hetet a földhöz lapulva töltik, az őket elrejtő növényzetben. Ezt „lapuló reflexnek” is nevezik, így védekeznek a ragadozók ellen életüknek ebben a szakaszában, valamint a színezetük mintája is rejtőzködő: ez az életben maradásuk kulcsa. Az őzekben a menekülési reflex csak később alakul ki. Az életük első heteiben minden őket érő hanghatásra, zavarásra ösztönösen lelapulnak, nem mozdulnak, még a hangos munkagépek közeledésére sem.
Semmiképp nem javasolt, hogy ha – akár mezőgazdasági területen, akár máshol – őzgidát találunk, azt esetleg megfogjuk, simogassuk vagy hazavigyük, mivel az emberi szag miatt a suta nem fogadja vissza a gidát, amelyik így elpusztul. A szakemberek gumikesztyű használatával, a gida környezetében lévő növények, fűcsomók közé fogva óvatosan emelik fel a gidát, és helyezik bele egy fűvel bélelt és szellőzővel ellátott, zárható fedelű tárolóba. A tárolót a tábla szélére viszik, olyan részre, amelyiket nem kaszálnak le. A suta a gida hívóhangja alapján meg fogja találni a kicsinyét, azaz a táplálása megoldott lesz. Ezzel a módszerrel az őzgida biztonságos helyre kerül, majd a kaszálás végeztével elengedik.
A témához kapcsolódóan, az Illancs-bácskai vadgazdálkodási tájegységben mintaprojektet indított az AM Vadgazdálkodási Főosztálya, amelyiket a NAK és az Országos Magyar Vadászkamara Bács-Kiskun Vármegyei Területi Szervezete támogat. A program ötvözi a gidamentési feladatot vadgazdálkodási szempontú kutatással is, ugyanis a gidák egyedi azonosítójelet kapnak, amelyik a későbbi nyomonkövetést is segítheti.
