1859. június 18-án, Szekszárdon született Hollós László, magyar botanikus, mikológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, aki a magyar mikológia (gombatan) egyik jelentős alakja, és a magyarországi gombaflóra fáradhatatlan kutatója volt.
Az elemi iskoláit Szekszárdon végezte. A középiskolai tanulmányait – az apja elképzelésének megfelelően – más-más városokban folytatta, Székesfehérváron, Kalocsán és Baján, majd a pécsi főreáliskolában fejezte be 1875-ben. A fővárosi József Műegyetemen tanult, majd 1883-ban a Budapesti Tudományegyetemen szerzett kémia–fizika szakos tanári oklevelet. 1887-ben újból beiratkozott a Budapesti Tudományegyetemre, hogy természetrajzi tárgyakat hallgasson. Az 1890/1891-es tanévben az Entz Géza által vezetett állattani tanszék tanársegédje lett. 1891-től Kecskeméten volt főreáliskolai tanár. A bölcsészdoktori oklevelét 1892-ben szerezte meg növénytan, ásványtan és kémia szaktárgyakban. Lojka Hugó mellett botanikusként ő is részt vett Déchy Mór hatodik, 1898-as kaukázusi expedíciójában. Az itt végzett kutatási eredményeit Déchy adta közre a nagyrészt Dagesztán hegyvidékéről írt útleírásaiban a velük együtt utazó Pap Károly geológus eredményeivel együtt.
Hollós László a pályája kezdetén a legkülönfélébb természetrajzi kérdésekkel foglalkozott. A botanika iránti elkötelezettséget egy felkérés hozta meg számára, amikor 1895-ben a millenniumi ünnepségekre kiadandó Kecskemét-monográfia természetrajzi fejezeteit bízták rá. Feltérképezte a környék flóráját és geológiai viszonyait, és ezt követően a figyelmét a gombák kutatására fordította. A legjelentősebb eredményeit is a mikológia területén érte el. Számos új gombafajt írt le, elsősorban Kecskemét és Szekszárd környékéről: szűkebb pátriájában az 1910-es és 1930-as évek között közel 1400 gombafajt azonosított. A kutatásai eredményeként bebizonyosodott, hogy az Alföld homokos pusztáinak gombaflórája messze gazdagabb, mint korábban hitték. Értékesek a magyarországi föld alatti gombákról, a szarvasgombákról és a pöfeteggombákról szóló tanulmányai, az 1903-as műve német fordításban is megjelent Lipcsében.
1905-ben a Magyar Tudományos Akadémia megbízta Magyarország földalatti gombáinak a gyűjtésével és feldolgozásával. Hollós járta az országot, és a kis kapája segítségével gyűjtötte a gombákat. Az addig ismert hazai fajok számát 16-ról 68-ra emelte. A tudományos megfigyelések mellett a szarvasgombák gyakorlati értékét is méltatta. 1911-ben jelent meg az összefoglaló munkája, a Magyarország földalatti gombái, szarvasgombaféléi.
A tudományos eredményei elismeréseként 1904-ben a Magyar Tudományos Akadémia a levelező tagjává választotta. A tiszteletére több gomba- és növényfajt elneveztek róla: Hollosia vertesensis, Camarosporium hollosii, Disciseda hollosiana, Hypnum hollosianum, Leptospheria hollosii, Seimatosporium hollosii.
1911-ben Kacsóh Pongrác, a kecskeméti főreáliskola igazgatója felszólította Hollós Lászlót, hogy az európai hírű gombagyűjteményét vigye el a szertárból, mert azt tanteremmé akarja átalakíttatni. A tudós ezen annyira elkeseredett, hogy a gombáit 1911 elégette, szemétre dobta. Az esetből országos fölháborodást keltő ügy lett. A megkeseredett Hollós pedig nyugalomba vonult, eladta a könyvtárát, és visszaköltözött a szülővárosába, Szekszárdra. 1912-ben a kultuszminiszter az elismerése jeléül címzetes igazgatónak nevezte ki. A tanártársai búcsúlevelet intéztek hozzá, és a kissé különc tudóstanár 4800 darabos természetrajzi gyűjteményt ajándékozott az egykor iskolájának, valamint 2000 forintos alapítványt tett a botanikából legeredményesebb diákok számára.
Dr. Hollós Lászlót, akit „gombaismeretben világszerte páratlan nagy tudósnak ismerték el”, a születésének a 150. évfordulóján, a jubileumi emlékév keretében Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése posztumusz Szekszárd Város Díszpolgárává avatta.
A Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság 2016-ban dr. Hollós László gombakutató életművét kulturális örökség kategóriába felvette a Szekszárdi Települési Értéktárba, ezt követően a Tolna Megyei Értéktár Bizottság is döntött a Tolna Megyei Értéktárba történő felvételéről.
Forrás: szekszard.hu, hu.wikipedia.org
