Ahány ország, annyi szokás: igencsak fluktuált az Európai Unión belüli háztartások fogyasztása 2025-ben, derült ki az Eurostat elemzéséből.
Egy évvel korábban, 2024-ben Bulgária és Magyarország volt a rangsor legalján – akkor a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 72 százalékán állt, Észtország és Bulgária pedig nagyjából 74 százalékon –, 2025-re az észt és bolgár mutatók javultak, így végül Magyarország a lett adatokkal együtt 73-73 százalékkal a rangsor legvégére került.
Hogy mi is az az AIC-mutató?
Az AIC-mutató a megvásárolt árukat és szolgáltatásokat méri, kiegyensúlyozva az adott ország árszínvonalával, így pontosabb képet fest egy ország valós életszínvonaláról, mint a bruttó hazai termék (GDP). Az AIC lehetővé teszi az országok életszínvonalának összevetését is, különösen úgy, hogy az Eurostat minden évben közzéteszi ezt a mutatót, méghozzá az EU átlagához mért százalékban, összegzi a Telex.
A Portfolio szerint a jelenség mögött több szerkezeti tényező áll, a magas beruházási ráta miatt a megtermelt GDP-ből arányaiban kevesebb jut fogyasztásra, mindeközben pedig a lakosság hitelt sem nagyon vesz fel, így érdemben nem nő a fogyasztás. Ezzel párhuzamosan a háztartások jövedelmi szintje sem magas, ami tovább korlátozza a fogyasztást és összefügg az ország relatív felzárkózási nehézségeivel. Ezek okán tehát a hazai háztartások fogyasztása jócskán elmarad az átlagtól.
A régiót jobban megvizsgálva még elkeserítőbb a helyzet: a lengyeleknek sikerült javítaniuk és ezzel megelőzték az egyébként közép-európai szinten előkelő helyen lévő Litvániát és Szlovéniát. Ezen országok mind 80 százalék feletti, csaknem 90 százalékos eredményt értek el (88 százalék, illetve 87 és 86 az EU-s átlaghoz viszonyítva.
