2026. június 16. kedd
Ma Jusztin névnapja van.
 EUR349.57
16 jún · CurrencyRate · HUF
CurrencyRate.Today
Check: 16 Jun 2026 14:15 UTC
Latest change: 16 Jun 2026 14:08 UTC
API: CurrencyRate
Disclaimers. This plugin or website cannot guarantee the accuracy of the exchange rates displayed. You should confirm current rates before making any transactions that could be affected by changes in the exchange rates.
You can install this WP plugin on your website from the WordPress official website: Exchange Rates🚀

Érdemes fenntartásokkal kezelni a gyanúsan csábító, hangzatos ígéreteket tartalmazó reklámokat az interneten - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága keddi, MTI-hez eljuttatott közleményében.

Tájékoztatásuk szerint az internetes hirdetések mintegy 20 százaléka úgynevezett „hidden” reklám, amelyek legtöbbször extrém figyelemfelkeltőek, sokkoló, megbotránkoztató, a nézőt kellemetlen érzésekkel eltöltő fotókat használnak, valamint hangzatos ígéreteket tartalmaznak, amelyekben visszatérő elem a szinte azonnali hatás hangsúlyozása.

A megtévesztő reklámokat arról lehet például felismerni, hogy a termék weboldalának fejlécében halmozódnak a tudományosnak ható szervezetek logói, az oldalon megjelenő „vásárlói vélemények” egytől egyig szélsőségesen pozitívak, sürgetik a vásárlási szándékot, a termékről „szakértő”, „tudós” vagy a termék megalkotója nyilatkozik és túlzó állítások olvashatók a termékről – írta az NMHH.

Hozzátették, ezeknél a reklámoknál meghatározhatatlan a reklámozó cég, személy vagy ismeretlen a reklám célja, valamint valószínűsíthető, hogy veszélyes, vírusos oldalra vezet a hivatkozás, netalán a felhasználótól próbál pénzt kicsikarni.

A médiahatóság kutatása szerint napi szinten majdnem 800 ezer emberhez jutnak el a „hidden” reklámok, egy ember fél év alatt több mintegy 300 ilyen hirdetéssel találkozik. Az ebbe a kategóriába tartozó hirdetések legnagyobb része valamilyen étrendkiegészítő, vagy az életmód, az egészség azonnali javulását ígérő „csodaszer”, és mivel a krónikus betegségek alapvetően az idősebb korosztályt érintik, így ezek a hirdetések jellemzően őket célozzák meg.

Ilyen reklámokkal lehet találkozni a közösségi oldalakon (Facebook, YouTube), a különböző keresők felületein (Google), valamint a hagyományos oldalakon is, de a legtöbb internetező a Facebookon megjelenő „hidden” reklámokat tölti be – olvasható a közleményben.

 

MTI

Megosztás.
Exit mobile version