Hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat a versenyhatóság.
A népszerű hazai influenszereket követő fogyasztók alapvető érdeke, hogy egyértelműen értesülhessenek az egyes tartalmak reklámjellegéről. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) évek óta figyelmeztet ennek jelentőségére, illetve edukatív módszerekkel felhívja a figyelmet a jogkövetésre, illetve a lehetséges jogkövetkezményekre. A GVH nemrég lefolytatott gyorselemzése alapján a hazai véleményvezérek többnyire hiányosan, vagy egyáltalán nem tüntetik fel a tartalmaik reklámjellegét. Ezért az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a GVH versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat hazai influenszerrel, számos hirdető céggel, illetve közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt.
A Gazdasági Versenyhivatal egyre nagyobb figyelmet fordít a közösségi média felületeken megjelenő reklámoknak, így a véleményvezérek reklámtevékenységének is. A GVH 2023 novemberében online ellenőrzést (sweepet) tartott a hazai influenszerek reklámozási gyakorlatának áttekintése érdekében, melynek során 28 magyar véleményvezért vizsgált a különböző közösségi platformokon (Instagram, YouTube, Facebook, TikTok). A sweep során a GVH feltárta, hogy mindössze az influenszerek 20%-a tartja be minden esetben a reklámjelleg feltüntetésére vonatkozó szabályokat, a többség (54%) általában jelzi a promóciós tartalom tényét, de nem mindig, míg a véleményvezérek mintegy negyede soha, vagy csak nagyon ritkán tesz közzé bárminemű tájékoztatást. A vizsgált tartalmak fizetett jellegének feltüntetési módjában is tapasztalt hiányosságokat a GVH.
A gyorselemzés tapasztalatai, a további adatok alapján, illetve az észlelt valószínűsíthetően jogsértő kereskedelmi gyakorlatok miatt a GVH hat hazai influenszert (Dancsó Péter – „Videómánia”; Forstner Csenge, Fördős Zoltán – „Fördős Zé”, Halmi Bence, Kása Roland – „Rolix”, Strenner Antal – „Whisper Ton”) érintően indított versenyfelügyeleti eljárásokat.
A nemzeti versenyhatóság észlelte ugyanis, hogy a véleményvezérek közösségi platformjain egyes reklámozó vállalkozások termékeit, szolgáltatásait, vagy márkáit népszerűsítő tartalmak jelentek meg, amelyekért cserébe a vállalkozások valószínűsíthetően ellenszolgáltatást nyújtottak az ügynökségként eljáró vállalkozásnak és az influenszernek is. Az ellenszolgáltatás ténye azonban sem a vizsgált tartalmak képi világából, sem a videók során elhangzó információkból, sem a tartalmakhoz kapcsolt leírásokból nem tűnik ki egyértelműen a fogyasztók számára.
Az úgynevezett „érdek-elvű” felelősségből következően ugyanazon magatartásért több vállalkozás felelőssége megállapítható lehet. Ezért a GVH az influenszerek mellett – valószínűsíthető közreműködői szerepükre tekintettel –reklámügynökségeket, illetve több megrendelőt, érintett hirdető vállalkozást is eljárás alá vont. Utóbbiak közül hatékonysági szempontok alapján a legjellemzőbb, leggyakrabban hirdető és legnagyobb árbevételű cégeket vonta be a vizsgálatba a versenyhatóság.
A versenyfelügyeleti eljárások megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy az eljárásokban érintett személyek, vállalkozások jogsértést követtek el. Az eljárás a tények és a felelősség tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés(ek) bizonyítására irányul. Az eljárások lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.
A GVH a tárgyban folytatott korábbi gyakorlata kapcsán ismételten felhívja az influenszerek, illetve az érintett ügynökségek és a hirdetők figyelmét is a jogkövető magatartás fontosságára, többek között a fizetett, promóciós tartalmak reklámjellegének való feltüntetésére.
A tartalmak közzétevőinek többek között jól észlelhetően, hangsúlyosan, szembetűnően, egyszerűen, egyértelműen és közérthetően szükséges feltüntetniük, hogy a közzétett tartalomért ellenszolgáltatásban részesültek. Ezt megtehetik a platform által felajánlott címkézési lehetőséggel vagy (címkézés helyett) a szöveges leírásban, a szöveg elején feltüntetett magyar nyelvű utalással. Fontos, hogy ezen szabályok alkalmazandók abban az esetben is, ha a véleményvezér az egyes megjelenésekben saját vállalkozását, saját termékeit vagy szolgáltatásait népszerűsíti.
A GVH az elmúlt években nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy naprakész gyakorlati tanácsokkal segítse a piaci szereplőket jogkövető magatartásuk kialakításában. Ezzel összefüggésben a nemzeti versenyhatóság a véleményvezérek figyelmébe ajánlja a 2022 végén frissített influenszer marketing tájékoztatóját, amely gyakorlat-központúan, pozitív és negatív példák szemléltetésével mutatja be, miként lehet jogszerűen eleget tenni a fogyasztók tájékoztatását biztosító elvárásoknak.
A GVH Podcast csatornáján elérhető beszélgetésben is hasznos tanácsokat kapnak a vállalkozások és véleményvezérek hogyan tudnak jogszerűen reklámozni a közösségi média felületeken. A második részben szó esik az influenszerek reklámtevékenységével kapcsolatban lefolytatott versenyfelügyeleti eljárások tapasztalatairól és a felelősségi kérdésekről, valamint szóba kerülnek azok a speciális ágazatok is, ahol egyáltalán nem megengedett az influenszer reklámozás. A GVH 2024 elején szakmai workshopot is szervezett a fogyasztóvédelmi felelősség legaktuálisabb kérdéseinek megvitatására.
A versenyhatóság mindemellett az elmúlt években több olyan ügyet is lezárt, amelyekben érintettek voltak influenszer ügynökségek, illetve egyéni vállalkozó véleményvezérek is. Burkolt reklámozás miatt kapott bírságot Berki Renáta, és a Brightwhite fogfehérítő forgalmazója, valamint a Bongó nevű, gyerekeknek szóló játék üzemeltetője is. Kiderült továbbá, hogy egy sportfogadás-tanácsadó oldal, valamint egy fogyasztószer-kereskedő is influenszerek közreműködésével tévesztette meg a fogyasztókat.
