Ahogyan az oldalukon olvasható, a vetélkedőben nem számított a fák kora és mérete, előny volt azonban, ha a jelölt őshonos fajt képvisel, közterületen áll, vagy amelyiknek a története egy környezetvédelmi ügyhöz kapcsolódik. A döntősök kiválasztásánál a zsűri legfontosabb szempontja volt a történet, amelyik megmutatja, hogy az adott fa vagy facsoport miért fontos és különleges az őt nevező közösség számára. Az Ökotárs célja ugyanis a versennyel, hogy felhívja a figyelmet a természet és a közösségek kapcsolatára, illetve a természetvédelem fontosságára. Ezért azok a jelöltek, amelyeknek az élete vagy természetes környezete, élőhelye veszélyben van, elnyerhetik a „Hős Fa” címet is. Ezzel a díjjal szeretnének a verseny szervezői hozzájárulni a fák életéért vívott küzdelemhez, illetve elismerni a megmentésük érdekében végzett munkát.
Az Év Fáját a közönség választja meg online szavazás révén, amelyik idén július 1-jén indul, és október 1-jén, éjfélkor zárul.
A „Hős Fa” címet a zsűri osztja ki, és különdíjat kap minden évben az Országos Erdészeti Egyesület által választott jelölt is. A döntősökről részletes információ az evfaja.okotars.hu/dontosfak oldalon található, és itt van lehetőség a szavazatok leadására is 2022. július 1-jétől. Az izgalmak fokozása végett a szavazás állása az utolsó napokban rejtett lesz. A végeredményt az október első felében tartandó díjátadón teszi közzé az Ökotárs Alapítvány.
Az idei versenyben a következő fákra lehet majd szavazni:
- a győrszentiványi tölgyes (Győr-Moson-Sopron)
- a tiszaigari Mátyás király fa (Jász-Nagykun-Szolnok)
- az Olimpia park platánja (Budapest)
- az öreg Vackor, Tokaj szeretett vadkörtefája (Borsod-Abaúj-Zemplén)
- a Szekszárdi Remete Berkenyéje (Tolna)
- az újtikosi „százéves” fűzfa (Hajdú-Bihar)
- sajóörösi törökmogyorófa (Borsod-Abaúj-Zemplén)
- a Szabadkikötő platánja (Budapest)
- a vadnai „csakazértis” Batul almafa, a kitartás jelképe (Borsod-Abaúj-Zemplén)
A döntős fák jelölői számára az Ökotárs – mint minden évben – idén is rövid kommunikációs felkészítést biztosít, ezzel is segítve a szavazatokért való sikeres kampányolást.
A Szekszárdi Remete Berkenyéje
A Szekszárdi Remete Berkenyéjének környezetét átjárja a szakralitás. Ez eredendően a közelében fakadó forrásnak köszönhető. A népies nevén Remete-csurgó a 19. századi térképeken Mária-kút (Maria Bründl) néven szerepel. Jó ízű vizét ma is isszák. Mellé épült 1751 és 1757 között a barokk Remete-kápolna, ennek kertjében áll a különleges fa.
Közös történetük kibontásához a török időkig kell visszanyúlnunk. A hagyomány szerint akkor telepedett le a forrás közelében „egy agg harcos”. A teljes visszavonultságban, szent életet élő remete híre elterjedt, s többen hozzászegődtek.
Garay Alajos katolikus plébános, Garay János költő öccse így ír erről Falusi élet című kötetében: „A remeteség a hegyek között vala tágos völgyben, melyet majdnem áthatolhatatlan erdőség font körül, közelében egy gazdag forrás
bugyogott fel egy óriási, hegyoldalban álló cserfa tövéből. E fába a remete
egy négyszeg mélyzetet vésett, és abba a kolostorból hozott, saját kezűleg bádogra festett boldogságos Szűz Mária-képet illesztett ezen felirattal: Consolatrix afflictorum! (Szomorúak vigasztalója.)”
A török hódoltság után a 18. elején lendült fel újra a város vallásos élete, ezzel együtt a kegyhelyé is. Ekkor épült itt Szent Anna kultuszához kötődően egy kis kápolna, ami a század közepére roskataggá vált. Az 1739-es pestis idején a szekszárdiak megfogadták, hogy a járvány elmúltával építenek a Szent Szűz születésének tiszteletére egy új kápolnát. Ezt 1757-ben szenteltek fel, s kedvelt búcsújáró hely lett.
A 2009-ben szépen felújított barokk kegytemplom egyhajós, sokszögű szentéllyel záródik. Főoltárának közepén két angyal tartja a mariazelli Mária-kegyszobor pontos másolatát, amit az eredetihez hozzá is érintettek (ezt pecsét igazolja). A szobor korábban a bécsi kolerakórház kápolnájában állt, ám az intézmény gondnoka egy szekszárdi polgárnak ajándékozta az 1800-as évek elején, így került a Remete-kápolnába.
1865-ben a Szekszárdon tartózkodó Liszt Ferenc is részt vett a fősővárosi búcsún. Ennek már tanúja lehetett az akkorra felcseperedett berkenye, amely a szabadtéri oltár közelében áll.
A hajdan nagyon népszerű házi berkenye (Sorbus domestica) ma már ritkasága miatt természetvédelmi oltalom alatt áll. Akár 300-400 évig is él. Roppant kemény a fája, vízimalmok faszögei, puskatusok és prések orsói készültek belőle. Gyümölcse apró körtére, vadalmára emlékeztet, ízletes, de csak szottyósan (túlérettre puhulva) fogyasztható, amikor már 30-40 százaléknyi a cukortartalma. Pálinkája ínyencség, egykor aranyárban mérték, a királyok főzetének nevezték. Mára kiszorították a nemes almák és körték, amiket – a berkenyével ellentétben – tárolni lehet télire.
A fafaj vadon élő példányai a középhegységi erdőkben itt-ott még fellelhetők. Tolna vármegyében prof. dr. Kárpáti Zoltán Szálkán írt le belőle az ’50-es években utoljára egy példányt.
A városrészben élők, a „fősővárosiak” kérésére 2014-ben itt járt a berkenyekutató dr. Sonnenvend Imre, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egykori igazgatója. Megilletődve állt meg a fa alatt, korát 150 évre becsülte. Felvette a kataszterébe, s azt kötötte a szekszárdiak lelkére, hogy vigyázzanak rá nagyon, mert páratlan botanikai érték egy szakrális helyen. Egyszer majdnem ez sem mentette meg, mert az egyházi gondnok ki akarta vágatni, mondván milyen vén, s állhatna a helyén egy szebb fa. Koncz Ádám kertésznek sikerült lebeszélnie őt e tervéről.
Így indíthatjuk most el Az Év Fája megmérettetésen, s bizakodunk, hogy a verseny hírverésének köszönhetően még legalább 150 éven át büszke lehet rá a boráról nevezetes kis mezőváros, Szekszárd.
Fa elhelyezkedése: Szekszárd, Kápola tér 10. (46.3503301, 18.6754539)
Faj: berkenye
Kora: 150
Magassága: 12 méter
Törzskerület: 50 cm
Jelölő: Szollár Zoltán, Szekszárdi Fősővárosi kör
(A fa történetét Szollár Zoltán, a Szekszárdi Fősővárosi Kör elnökének felkérésére Koncz Ádám írásából és Czövek Attila, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum régész főmuzeológusának tanulmányából Finta Viktor, a Tolnai Népújság főszerkesztője állította össze.)
