Rákötjük a csatornát a szennyvízre, mi baj lehet! Például félmillió forintunk is bánhatja.
A szennyvízcsatorna kizárólag háztartási vagy technológiai szennyvíz elvezetésére szolgál. A csapadékvíz nem minősül szennyvíznek, ezért tiltott a szennyvízhálózatba kötése – ezt több jogszabály is világosan kimondja – írja a Hóvége.
Jelentős gondokat okozhat ugyanis, ha a szennyvízhálózatba kerül az esővíz. A rendszer ugyanis esőzések idején túlterhelődhet: az utcákon hömpölygő vízmennyiség, ami a csatornafedeleken keresztül is bejut éppen elegendő problémát generálhat, ha pedig házak vízelvezetése van rákötve, az csak tetézi a bajt: visszatorlódáshoz vezethet, tehát pincéket, utcákat áraszthat el. A tisztítótelepeken a nagy mennyiségű víz hígítja a szennyvizet, ezzel csökkentve a biológiai tisztítás hatékonyságát. Arról nem is szólva, hogy a telepek nem is arra lettek tervezve, hogy az esőt gyűjtse, tehát a kapacitásuk véges. Mindez pedig indokolatlanul növeli a kezelési költségeket – hiszen az esővíz nem igényelne szennyvíztisztítást, így az erre fordított energia és pénz gyakorlatilag pazarlás.
Ha valaki a csapadékvizet a szennyvízcsatornába vezeti, az alábbi következményekkel kell számolnia
- Közműpótdíj: a víziközmű-szolgáltató akár 100–200%-os pótdíjat is kiszabhat, több évre visszamenőleg. Ez akár több százezer forintra is rúghat.
- Közigazgatási bírság vagy szabálysértési eljárás: önkormányzati vagy katasztrófavédelmi hatóság is felléphet. A bírság összege szabálysértésnél 10 000–150 000 Ft, környezetkárosításnál akár 500 000 Ft is lehet.
- Kényszerintézkedés: a hatóság elrendelheti a szabálytalan csatlakozás megszüntetését, s ha ezt nem teljesíti, akár végrehajtási eljárás vagy leválasztás is lehet a következmény.
