Több mint hetvenezer diák adott számot a tudásáról a mai magyarérettségi írásbeli részében. Bár a ma vizsgázó diákok még tudták, mire számíthattak, a jövő már bizonytalan.
Ahogyan az eduline.hu oktatási portál írja, „72 579-en vágtak neki a mai nap folyamán a középszintű magyarérettséginek, 1771 tanuló pedig emelt szinten ad számot a magyartudásáról. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozott adatai szerint 2023-ban mintegy 111 ezer fő vizsgázik a tavaszi érettségi vizsgaidőszakban, 74 ezren végzős középiskolások, a többiek pedig javító, szintemelő, pótló vagy előrehozott írásbeli vizsgát tesznek május 5. és 26. között. Ők az egyik utolsó csapat, akik a régi, eddig ismert magyarérettségi szerint vizsgáznak, hiszen a jövőre vizsgázókra már új szabályok vonatkoznak majd.”
Ma még az elmúlt években megszokott feladattípusokkal kellett megküzdeniük a vizsgázóknak. A hosszabb szövegértési teszt után egy rövid érvelést vagy hétköznapi műfajú szöveget kellett írniuk, végül pedig két műelemző feladattípus közül választhatták ki a számukra kényelmesebbet. 2024-től a szövegértési feladatsor kiegészül majd nyelvtani kérdésekkel, a gyakorlati szövegalkotást és az érvelést teljes egészében törölni fogják majd, helyettük egy irodalmi-műveltségi tesztet kell majd kitölteniük az érettségizőknek. A tervek szerint ebben akár kötelező memoriterekre, stílusfajtákra, műnemekre és műfajokra is rákérdezhetnek majd, azaz szinte bármire, ami a négy év alatt megjelent a középiskolai tananyagban.
Sokan fájlalják a fentiekben megfogalmazott változtatásokat, ők azt mondják, a mintafeladatok alapján nem azon lesz a hangsúly, hogy a diákoknak a középiskolában sikerült-e elsajátítaniuk a felnőtt életükhöz szükséges kompetenciákat – például a megfelelő szövegértéshez és szövegalkotáshoz szükséges ismereteket –, hanem azon, hogy értés helyett mennyire tudják bemagolni a tanterv szerint elvártakat.
Az írásbeli mellett a szóbeli vizsgakövetelményei is megváltoznak 2024-től. Húsz irodalmi tétel közül eddig mindössze hat volt kötelező életműtétel (Petőfi, Ady, Arany, Kosztolányi, Babits és József Attila), jövőre azonban ez a lista már tízre bővül, kiegészül Jókaival, Mikszáth Kálmánnal és Vörösmarty Mihállyal, de egy a diákok számára teljesen ismeretlen szerző, Herczeg Ferenc is bekerült a kötelező életműtételek közé.
9 óra után pár perccel annyit lehetett tudni, hogy egy kortárs magyar írónő borokról szóló ismeretterjesztő szövegét kapták a magyarból középszinten érettségizők a szövegértési részben. Később azt is megtudtuk, hogy egy kampány és levél közül választhattak a diákok a gyakorlati szövegalkotás feladatban. 120-200 szó terjedelemben a Bringázz a suliba! kampánnyal kapcsolatban kellett írniuk. Akiknek ez a feladat nem tetszett, ugyanebben a terjedelemben levelet írhatott, amelyikhez részletes adatokat kaptak.
Fél 11 után kiderült az is, hogy Lázár Ervin egyik novelláját elemezhetik a maturálók, vagy egy Petőfi Sándor és egy Tóth Árpád verset kellett összehasonlítaniuk. Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint mindkét feladat kényelmes választás lehetett a diákoknak. Lázár Ervin olyan modern szerző, aki nem először tűnik fel az érettségiben, az idei vizsgában szereplő novellája pedig része a Csillagmajor című kötetének, amelyiket az általános iskolákban is tanítanak, tehát az egyébként meseszerű, népmesei elemekben bővelkedő novella akár még ismerős is lehetett a vizsgázók számára.
Összegezve elmondhatjuk, hogy az idei magyarérettségi nagy valószínűséggel nem haladta meg a vizsgázók képességeit.
