Nézzük, melyik településeket fenyegeti leginkább a népességfogyás az állandó lakosok száma alapján, és hogyan teljesít Szekszárd és Tolna vármegye.
A Pénzcentrum megvizsgálta, hogy melyek azok a falvak és városok, ahol az elmúlt egy, illetve öt év során leginkább csökkent a lakosságszám.
A Belügyminisztérium friss statisztikái a magyar települések állandó lakosságának számáról azt mutatják, hogy vannak olyan helyek, ahol 30 százalékkal is nőtt 365 nap alatt a lakosságszám, öt év alatt pedig meg is duplázódhatott, máshol pedig 20-40 %-os csökkenés mutatkozik. Nézzük, melyik településeket fenyegeti leginkább a népességfogyás az állandó lakosok száma alapján, és hogyan teljesít Szekszárd és Tolna vármegye!
Ahogyan írják, Magyarország állandó lakossága 2023. január 1-jén 9.804.022 fő volt, 0,4 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben. A fővárosban 1.630.320-an, a magyar városokban 5.137.503-an, a községekben és a falvakban pedig 3.035.593-an élnek az bejelentett állandó lakóhelyük szerint. Budapesten és a városokban csökkent, a nagyközségekben, illetve községekben nőtt a lakosságszám a friss statisztikák szerint. A minisztériumi nyilvántartásban szereplő 3177 helység közül – amelyikből 23 fővárosi kerület – 1640-ben csökkent az állandó lakosok száma (51,6%), 85-ben pedig nem változott (2,7%).
A csökkenésben egy évet tekintve a „törpefalvak” járnak az élen, az ötéves periódusban már bekerültek a TOP20-ba olyan települések is, ahol 2018-ban még 1000 körül volt a lakosságszám, azóta viszont jelentős visszaesés történt. A lakosságszám fogyásában a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Nyésta, a zalai Csertalakos és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kishódos járnak az élen: a 2022. és a 2023. január 1-jei adatokat összevetve 14,1-18,5 százalékkal kevesebb az állandó lakosok száma. A 20-as toplistán öt baranyai, négy zalai, három-három borsodi és somogyi település van. Pest és Nógrád vármegyékből mindössze 1-1 került a listára. Tolna vármegye tehát nem panaszkodhat.
Ha viszont kivesszük a „törpefalvakat” a vizsgálatból, és csak a városokra koncentrálunk, kiderül, hogy melyik települések voltak az utóbbi időben a legnépszerűtlenebbek, és hol fokozódott az elvándorlás. Egy év alatt Tiszaújváros és Pálháza, valamint a fővárosi V. kerület voltak azok a helyek, ahol a legnagyobb mértékben csökkent a lakosságszám. A 20-as listára három budapesti kerület is felkerült: a már említett V., a VI. és a VII. kerület. Több nagyobb város is felkerült az éves toplistára, mint az első Tiszaújváros, a 7. Gyöngyös, a 10. helyen álló Szarvas, a 12. Kazincbarcika, a 15. Balassagyarmat, a 19. Dunaújváros, és a 20. Szekszárd.
Ha öt évet nézünk, akkor már sokkal inkább az eleve több lakosú városok dominálnak, 10 ezer fő alatti település csak három került a listára: Mezőhegyes, Csenger és Villány. Ezt a rangsort ugyancsak Tiszaújváros vezeti, és második lett Kazincbarcika, velük együtt pedig Dunaújváros lett még a dobogós. Két megyeszékhely, Salgótarján és Szekszárd (8. hely) is a listán vannak, illetve két budapesti kerületben volt jelentős mértékű a lakosságcsökkenés 5 évet tekintve: a VII. és XXI. kerületekben.
Szekszárdon 2018-ban még 32.974 ember élt, 2023-ra ez a létszám 30.407 főre csökkent. Ez 7,78 százalékos fogyás. A szintén Tolna vármegyei Pakson 5 évvel ezelőtt 18.936 fő élt, 2023-ra ez 17.626-ra redukálódott. Az atomvárosban tehát 6,92 százalékos az apadás.
Megvizsgálták azt is, hogy számszerűen honnan hiányzik a legtöbb lakos egy és öt év viszonylatában. Ebben az esetben a legnépesebb városokat érinti leginkább a népességfogyás, a listát Miskolc és Debrecen vezeti, ahol egy év alatt több mint 2000 fővel kevesebb az állandó lakosok száma, a harmadik helyre pedig Szeged jött be. Szekszárd a 15. helyen szerepel. Öt év távlatában is Miskolc és Debrecen vezetnek, de Szeged helyett Pécs lett a harmadik, Szekszárd pedig a huszadik.
A Belügyminisztérium friss statisztikái megtekinthetők ide kattintva.
