A GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában az új magyar kormány előtt álló rövid- és hosszútávú gazdasági kihívásokat kívánja bemutatni. Fókuszban a magyarországi bérszínvonal.
Mint elemzésükben írják, 2010 és 2019 között dinamikus felzárkózás jellemezte a hazai béreket: a bruttó átlagkereset reálértéke 55 százalékkal, a minimálbéré 67 százalékkal, a garantált bérminimumé (szakmunkás minimálbér) pedig közel 79 százalékkal emelkedett 2010-hez képest.
Ezt követően a 2020-as évek elején a kedvezőtlen makrogazdasági környezet megtörte a trendet: a reálbérek növekedése lelassult és a korábban elért szint is csökkent.
2024-ben egyértelmű fordulat rajzolódott ki: az infláció mérséklődése mellett a nominális béremelések ismét reálbér-növekedést eredményeztek, majd 2025-ben ez folytatódott, de már lassuló ütemben.
2026. január 1-jétől a minimálbér 11 százalékkal, 322 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, 373 200 forintra emelkedett. Ezzel valamelyest javult a bérszínvonal.
A minimálbér, a garantált bérminimum és az átlagkereset reálértékének változása, 2010-2026 (2010=100%, bruttó értékek)
Összességében idén, a várható 4 százalék körüli reálkereset emelkedés hatására 2010-hez képest a bruttó átlagbér reálértéke 95 százalékkal lesz magasabb. Közben a minimálbér (+130%) és a garantált bérminimum (+115%) reálértéke gyorsabban emelkedik, így a bérszintek összébb torlódnak.
„A gyorsan emelkedő minimálbér és garantált bérminimum a legalsó kereseti sávokban növelik a fogyasztást, ugyanakkor ez a vállalatok oldalán érdemi alkalmazkodást kíván. Ezért a költségvetési és foglalkoztatási hatás végső soron attól függ, mennyire tudják a cégek kigazdálkodni a magasabb bérköltséget. A jelenlegi gazdasági környezetben ez sok esetben nehézséget jelent. A foglalkoztatás visszafogásán (elbocsátásokon) keresztül mérsékli a béremelések pozitív hatásait. Bár a munkaerőpiac még feszes, a minimálbéren és a garantált bérminimumom dolgozók továbbra is sérülékenyebbek, és képzettségi, illetve földrajzi okok miatt nehezebben találnak állást. Ezért a kérdés nem az, hogy van-e értelme a kétfajta minimálbér emelésének, hanem az, hogy mekkora emelés mellett marad az gazdaságilag fenntartható”- írják.
Éves bruttó átlagbér és minimálbér az EU-s országokban, 2025 (euró)
Összevetették a hazai helyzetet a közép-európai és az uniós munkaerőpiaccal. A 2025-ös adatok alapján a magyar éves bruttó átlagbér 21,3 ezer euró volt. Ez mai árfolyamon (2026.05.20. – a szerk.) 7 700 887 forintot tesz ki. Ez havi 641 ezer körüli bruttó, aminek a nettója 426 ezer forint körül mozog. Ezzel az eredménnyel Szlovákiát megelőztük, de elmaradtunk Csehországtól és Lengyelországtól. A vizsgált országok között a minimálbér szintje a második, az átlagos bérszint pedig a 3. legalacsonyabb érték az Unióban. A bérszínvonal tehát nem üti meg az európai szintet.
