Az Országgyűlés hétfő délután megszavazta az Alaptörvény 16. módosítását, amelyben két ciklusban korlátozták a miniszterelnök mandátumát és megteremtették a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) és a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántásának alaptörvényi lehetőségét.
A módosítási javaslat egyik legvitatottabb pontja alapján nem lehet többé miniszterelnök Orbán Viktor, de Magyar Péter is legfeljebb nyolc évig töltheti be a posztot.
„A nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni”.
A változtatás szerint a kormány helyett az állam gyakorolja a kekvák alapítói jogait. Kiegészítették a szöveget azzal, hogy a kekvák megszüntetése után az államra csak az államtól kapott vagyon száll vissza. A korrekció szükséges volt, mert több kekva hagyományos alapítványi formában működött már a 2021-es átalakítás előtt, és volt némi vagyonuk, amit nem az államtól kaptak. Ilyen például a harminc éve alapított MCC is, amelynek kuratóriumi elnöke, Orbán Balázs.
Az Alaptörvény-módosítás harmadik pontjában megszüntetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
Magyar Péter benyújtott egy módosítót, amivel csak az alábbi mondatot törölték az Alaptörvényből:
„Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”
A Fidesz 2023-ban erre az alaptörvényi rendelkezésre hivatkozva hozta létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amit az új Országgyűlés heteken belül felszámol.
A most elfogadott módosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba. Miután a Fidesz korábban kiiktatta az Alaptörvény tartalmi kontrollját, a köztársasági elnök kizárólag eljárási hibára hivatkozva küldheti el az Alkotmánybíróságnak az indítványt. Ha ilyen nem volt, akkor köteles aláírni, nincs mérlegelési lehetősége.
Magyar Péter az elmúlt hetekben többször is arról beszélt, hogy az Alaptörvényt több ponton hamar módosítani fogják, majd később egy átfogó, többéves alkotmányozásba kezdenek, és az új alkotmányt a végén népszavazással erősítik meg.
