Január 14-én „Pőre örökkévalóság …” – a Római Iskola címmel tart előadást Dr. Aknai Tamás, professor emeritus, művészettörténész.
Ahogy a Babits Mihály Kulturális Központ az oldalán közzétette, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 1922-33 között kiemelt ügyként kezelte a magyar művészet nemzetközi rangjának emelését. 1928-ban a magyar állam ösztöndíjat indított a római Magyar Akadémián, amely a kiválasztottak számára egy-két éves itáliai tartózkodást és munkát tett lehetővé. Az ösztöndíjrendszer – Gerevich Tibor művészettörténész célkitűzése – a fiatal magyar művészeket a francia és a német hatások helyett az aktuális olasz művészeti törekvésekkel megismertetve, egy új stílus lehetőségét teremtette meg. A Patkó Károly által művelt tempera-technika a képek színesebbé válását eredményezte, a fordulópontot Aba-Novák Vilmos Térzenéje érzékelteti legjobban. Kettejük szerkezetes felépítésű városképein a monumentális formák expresszív színkezeléssel párosulnak (pl. Patkó Károly: Cefalú).
Az ún. római iskola festőinek másik csoportjára erősen hatottak az itáliai művészet különböző korszakai: műveikben egyszerre érvényesülnek a trecento festészetét idéző archaizáló vonások és a modern művészeti törekvések. Molnár C. Pál képein az art deco (Madonna), Medveczky Jenő aktjain az archaizálás (Háromfigurás kompozíció), Kontuly Béla portréin és csoportképein a német Új Tárgyiasság hatása figyelhető meg (A kánai menyegző). Közülük többen egyházi megbízásokat is kaptak, táblaképek mellett templomokba festettek freskókat (Aba-Novák Vilmos: Az utolsó ítélet; Medveczky Jenő: Krisztus feltámadása). A római iskola ösztöndíjasai különböző körökből indultak el, a KUT, az UME csoport tagjai, vagy a Szinyei Társaság kiállítói is. 1920 végétől többen csatlakoztak az iskola szellemiségéhez, így Domanovszky Endre, Ohmann Béla, az 1928-as alapítású szentendrei iskolához tartozó Jeges Ernő. A szobrászatban is megjelent a múltba tekintő szemlélet – Vilt Tibor, Mészáros László szobrain a reneszánsz előtti korok tükröződnek.
A római iskola eredményei mutatják, hogy a 20. században sok kísérlet történt a monumentális művészet megújítására, de „hivatalos” modernizmusa szemben állt az avantgárddal, a sokkal individuálisabb párizsi modernizmussal is.
Időpont: 2026. január 14. 17.30
Helyszín: Művészetek Háza (Szekszárd, Szent István tér 28.)
A belépés díjtalan.
