Matematikából a PISA-felmérés történetének legrosszabb magyar eredménye született, szövegértésből pedig a 15 éves diákok 26 százaléka nem képes egy egyszerű szöveg értelmezésére sem.
Nagyon rossz eredmények láttak napvilágot a kedden megjelent 2022-es PISA-teszten, nem lehetünk boldogok a hírek hallatán.
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által végzett első nemzetközi tanulói teljesítménymérés 2000-ben volt, amelyiknek a keretében felmérték a 15 éves diákok matematikai, szövegértési és természettudományos ismereteit. A feladatokban a szakemberek a gyerekek kompetenciáit, a felhasználható tudását vizsgálják. A mérést háromévente végzik, de a koronavírus-járvány miatt a legutóbbi – amelyik 2021-ben lett volna – egy évvel későbbre, vagyis 2022-re „csúszott”.
Ekkor írták meg a tesztet azok a 15 évesek, akik a 2020-as évtől kezdve országonként változó időtartamon keresztül, de zömében online, otthonról tanultak a koronavírus-járvány miatt. Ennek a hatása pedig látszik a nemzetközi eredményeken, mert bár a természettudományos eredmények nem változtak túl jelentősen, a matematika OECD-átlaga a 2018-as eredményhez képest 15, a szövegértés pedig 10 ponttal esett vissza, ami a tanulmány szerint egyet jelent azzal, mintha szövegértésből egy félév, matematikából pedig háromnegyed év tanulása kiesett volna.
A magyar eredmények nem romlottak annyira látványosan, mint a PISA-teszten egyébként jól teljesítő OECD-országok esetében, a számok így is aggodalomra adnak okot – olvasható az Eduline összefoglalójában.
A 2000-es években az 500-as átlagpontszámú teszten a magyar diákok matematikából jellemzően 490 fölötti pontszámot szereztek, ez az elmúlt években folyamatosan csökkent, és 2008-ban már csak 481, 2012-ben és 2015-ben pedig 477 pontot értek el a tanulók. A 2018-as pontszám aztán ismét 481 volt, a 2022-es teszten viszont minden eddiginél gyengébben teljesítettek, és mindössze 473 pontot szereztek. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy ebben az évben az OECD-országok átlagpontszáma is csupán 472 pont, így a magyar eredmény, ha csak egy ponttal is, de ennél magasabb.
A diákok körülbelül 30 százaléka azonban még így is „elhasalt” a teszten, a legalább 2. szintű matematikai jártasságot ugyanis csak 71 százalékuknak sikerült elérni (az OECD-átlag 69 százalék). Ez azt jelenti, hogy azok a diákok, akik ezt a szintet nem ugrották meg, közvetlen utasítások nélkül nem képesek értelmezni, felismerni és megoldani egy olyan egyszerű matematikai helyzetet sem, mint az árak átváltása egy másik pénznemre (például a forint átváltása euróra), vagy a teljes távolság összehasonlítása két alternatív útvonalon.
Nem sokkal jobb a helyzet szövegértésből sem, amelyikből 473 pontot gyűjtöttek a diákok. Az OECD-átlag 476 pont, tehát ennek a nemzetközi romlás ellenére is alatta vagyunk. Ennél rosszabb magyar eredmény pedig csak 2012-ben volt szövegértésből. Akkor 470 pontot értek el a magyar 15 évesek. Ebből a kompetenciából egyébként a diákok 74 százalékának sikerült teljesítenie legalább a 2. szintet, ami megfelel a szintén 74 százalékos OECD-átlagnak. Ők azok tehát, akik rendelkeznek azzal a képességgel, hogy egy közepes terjedelmű szövegben meg tudják határozni a fő gondolatot vagy gondolatokat, továbbá egyértelmű, bár néha összetett kritériumok alapján találnak információkat, és képesek is reflektálni a szövegek céljára, ha erre kifejezetten felszólítják őket.
Azok a gyerekek, akiknek ezt a szintet nem sikerült elérniük – körülbelül a 15 évesek 26 százaléka – tulajdonképpen funkcionális analfabéták, akik nem képesek az értő olvasásra.
A felmérés szerint Magyarországon a diákok mintegy 52 százaléka maradt ki a jelenléti oktatásból legalább három hónapon keresztül a koronavírus-járvány miatt elrendelt iskolabezárások miatt. A távoktatás során 25 százalékuknak legalább hetente egyszer volt problémája a feladatok megértésével, 21 százalékuknak pedig azzal is, hogy találjanak valakit, akitől segítséget kérhetnek. A technológiát ellenben magabiztosan használják, 78 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy amennyiben a jövőben valami miatt ismét be kellene zárni az iskolát, képesek lennének a videokommunikációs programok használatára.
Forrás: eduline.hu
