1773. augusztus 30-án született Bécsben a német származású magyar építész, a reformkor egyik legkiválóbb alkotója, a magyar klasszicista építészet egyik nagymestere, Pollack Mihály.
Az édesapja bécsi építőmester volt, Mihály az ő mesterségét követte. 1792-től bizonyosan a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. A „vándoréveit” Itáliában, Milánóban töltötte a féltestvérénél, Leopoldo Pollacknál. 1798-ban érkezett Pestre, és néhány év múlva (1802) polgárjogot kapott. 1808-ban megalakult Pesten József nádor gyámkodása mellett a városi építkezéseket felügyelő Szépészeti Bizottmány, amelyikben Pollack a kezdetektől jelentős szerepet vállalt.
A műveinél a klasszikus formanyelvet következetesen alkalmazta, és csak egy-egy épület speciális jellemzői okán (pécsi székesegyház), vagy késői munkájával ízlésváltozást követve (Josephinum, Országháza-terv) jelentek meg nála középkorias, valamint gotizáló és neoreneszánsz elemek. A korai korszakába sorolható a hosszú előkészület után felépülő pesti Német Színház, amelyiknek a felépítése Johann Aman bécsi építész terveinek részbeni módosításával történt. Az ezzel egy tömböt alkotó ún. régi Vigadó már teljes egészében Pollack tervei alapján és művezetésével készült. A sárospataki kollégium könyvtártermét 1820 körül tervezte. Korszakos jelentőségű alkotása a Nemzeti Múzeum épülete. A múzeum, amelyiknek a formavilága az elkészültekor már bizonyos tekintetben túlhaladottnak tűnt, a korabeli lombardiai építészet, valamint feltételezhetően Jean Nicolas Durand közvetett hatását mutatja.
A középületeinek a sorában első a székesfehérvári megyeháza részére készített, megvalósításra nem került homlokzatterv (1807). Ezt követően további közigazgatási épületek (megyeházák, városházák) épültek fel a tervei alapján. A szekszárdi megyeháza (1827) mellett terveket készített a jászberényi városházához (1830-as évek), 1836–37-ben pedig a Harmincadhivatal új épületéhez. A Ludoviceumot, a magyar tisztképző iskolát 1829–30-ban tervezte.
A belső tervei közül kiemelkedik a Josephinum fiúárvaház terve (itt a tervezésben Pollack Ágostonnak és Ybl Miklósnak is szerepe lehetett, 1840). A Nemzeti Múzeum mellett a legjelentősebb középület, amelyik a személyéhez köthető, a pesti Országháza (terv, 1840), amelyik nagy valószínűséggel József nádor közvetlen felkérésére született.
A lakóépületei általában egyenletes ritmusú, illetve kiemelt központú homlokzattagolásúak, erőteljes földszinttel, az emeleten gyakori hármas tagolással. A kastélytervei közül kiemelkedik a Zichy-kastély (Szőny, 1815), a Festetics-kastély (Dég, 1815–19 k.) és az alcsúti nádori kastély (1819–29 k., elpusztult) oszlopos-timpanonos kerti homlokzatával.
1799-ben készítette az első tervét a pesti evangélikus templomhoz, amelyik egyhajós teremtemplomnak épült, és az oltárát is Pollack terve nyomán állították fel. A templom melletti paplak bővítése szintén az ő tervei szerint történt. A besztercebányai evangélikus templom építése valószínűleg Pollack Mihály tervei (1800) alapján, de tevékeny részvétele nélkül történt. Felkérésre készítette el a pécsi székesegyház átépítésének a terveit (az épület egységes külső képét adva), amelyek alapján 1805-ben indult meg a hosszan tartó építkezés.
Pollack és Szekszárd
A 19. század elejére a szekszárdi megyeháza az apátság területén lévő épületekből, az 1780-as évektől tartó, szinte folyamatos átépítésekkel, bővítésekkel egy központi udvart körülölelő, egyemeletes épületegyüttessé alakult. Az 1820-es évekbeli további bővítésekre több terv is született, de a megvalósuláshoz vagy a felsőbb hatóságok jóváhagyása, vagy a pénz hiányzott. 1825-ben Csapó Dániel alispán javaslatára a vármegyei közgyűlés elfogadta, hogy a megyeháza építésére összegyűlt összeget a megye birtok nélküli nemesei önkéntes adományokkal egészítsék ki, és hozzájárult, hogy az adózó nép robotjának egy részét a megyeháza építkezésénél dolgozhassa le.
1826-ban az építési bizottság ismét Csapó Dániel javaslatára Pollack Mihályt kérte fel a megyeháza terveinek az elkészítésére. Csapó és Pollack kapcsolata régebbi keletű volt, már 1807-ben baráti szálak fűzték össze őket, majd 1819-ben Csapó tengelici kúriájának a tervét a barátságukra hivatkozva szívességből készítette el az építész.
A vármegyeháza elkészült terveit a megyei közgyűlés 1827 augusztusában fogadta el, a kivitelezési munkák 1828 tavaszán kezdődtek meg a helybeli Stann Jakab építőmester vezetésével. Az épület, a közgyűlési termet magába foglaló déli szárny kivételével 1830-ra elkészült, Csapó Dániel 1830 szeptemberében mutatta be a vármegyei közgyűlésnek. Az új épületszárny osztatlan sikert aratott. Ezt kihasználva Csapó újabb pénzt kért az építkezés befejezéséhez, amelyet a közgyűlés megszavazott.
Az épület 1833-ban készült el teljesen. Pollack a nagy műveire jellemző figyelemmel foglalkozott az apró részletekkel is. Valószínűleg ő tervezte a nagyterem csillárjait, a főkapu és a nagyterem kilincsvereteit is. Az épületet 1836-ban Esterházy Károly főispán beiktatásakor avatták fel. Ekkor ültették el az udvaron ma is megtalálható három tiszafát is.
A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vidéki középülete, nyugodt tagolásával, ünnepélyes homlokzatával, jó térhatású zárt udvarával egyszerre hagyományos és korszerű, egyszerű és méltóságteljes.
Forrás: artportal.hu, Wosinsky Mór Múzeum
