EUR
Március 10-én ülésezett a Tolna Vármegyei Értéktár Bizottság, ahol Orbán Attila elnök is jelen volt. A vármegyei lajstrom újabb értékekkel bővült, de újabb bizottsági tagokat is köszöntöttek – derül ki a Tolna Vármegyei Értéktár Bizottság szerdai tudósításából.
A közlemény szerint a testületből távozott Szabadi Mihály és dr. Fusz Gyögy, így új tagként köszönthették Kuti Imrénét, aki a Nemzeti Művelődési Intézet vármegyei igazgatója hivatalából adódóan is támogatja az értékőrző tevékenységet és segíti évek óta a bizottság munkáját. Schubert Péter grafikus művész kapcsolata sem újkeletű az értékőrző munkával, a korábbi Kincses Tolna Megye értéktári kötetek fotóanyagait és szerkesztését is ő végezte.
A beszámoló szerint hét településről érkezett összesen 31 felterjesztést, amelyek közül hét érték lett a vármegyei értéktár része, hat a kulturális örökségek számát növeli, egy pedig az ipari és műszaki megoldások kategóriába került. Összegzik: a vármegyei értéktár ezzel a döntéssel jelenleg 489 értéket számlál.
Mint írják, a bizottság ezen alkalommal döntött a kiemelt vármegyei értékekről és az érték-díjról is, amelynek az eredménye a Vár a megye rendezvényen derül majd ki.
Kulturális örökség kategória új értékei
Dr. Kalotás Zsolt természetfotós munkássága
Dr Kalotás Zsolt a hazai természetfotózás egyik emblematikus figurája. Pályafutása során több mint 6000 természetfotóját publikálták Magyarországon és külföldön (Ausztria, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Olaszország, Németország, Svédország, Litvánia, Szlovákia Románia, Görögország, USA, Kanada stb.) Hazai pályázatokon is számos díjat kapott, 2001-ben pedig elnyerte az „Év természetfotósa” díjat. A természetfotós tevékenységéért és a magyar természetfotózás nemzetközi elismertségéért tett eredményes munkájáért pedig 2004-ben Pro Natura díjjal tüntették ki. 2005-ben a „Nemzeti Parkok Magyarországon – Természet és Táj” c. fotó albumot az „Év könyvének” választották. 2006-ban fotóillusztrációs tevékenységéért Nívó-díjat kapott. 2008-ban a ”Körös-Maros Nemzeti Park – A természet szigetei” című albuma a „Szép Magyar Könyv” verseny első díját kapta.
Képeit Magyarországon és külföldön 56 egyéni és 52 csoportos kiállításon mutatták be, természetfotói ezen kívül 3 állandó kiállításon is láthatók.
Dr. Orsós Anna munkássága
Dr. Orsós Anna habilitált egyetemi docens, tanszékvezető volt (PTE BTK, Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszék) a pécsi romológus-képzés, a tanárképzés és a neveléstudományi kutató- és fejlesztő munka egyik meghatározó alakja volt, jelenleg a kaposvári egyetem oktatója. Olyan oktató és kutató, akinek a tevékenysége nem csupán saját karán és egyetemén, hanem az egész országban, sőt még határainkon túl is jól ismert és elismert.
Múlhatatlan érdemei vannak abban, hogy a világszerte követendő mintát jelentő romológia alapszak (2000) és romológia tanár szak (2004) a PTE Bölcsészettudományi Karán elindulhatott. Folyamatosan tart kurzusokat az „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola képzéseiben. Különösen jelentős volt Orsós Anna szerepe a tanszéki, kutatóintézeti kiadványok megjelentetésében (könyvsorozatok, Romológia című folyóirat), a romológus konferenciák szervezésében és vezetésében, valamint a PTE cigány/roma hallgatóinak létrehozott Wlislocki Henrik Szakkollégium megszervezésében és működtetésében.
Kutatóként országos hírnevet szerzett a beás-magyar szótárak, a beás nyelvkönyvek és népmesegyűjtemények elkészítésével csakúgy, mint a romák/cigányok neveléséről, iskoláztatási lehetőségeiről és problémáiról, illetve a magyarországi cigány nyelvek szociolingvisztikai, nyelvpolitikai megközelítéséről írott munkáival. Elmélyült szakmai ismeretei, a közösségért végzett fáradhatatlan munkája nyomán számos szakmai-tudományos testületnek a választott tagja, felkért tanácsadója vagy szakértője, és több alkalommal kapott már vármegyei és országos elismeréseket, díjakat is.
Dr. Balipap Ferenc munkássága
Dr. Balipap Ferenc az 1970-es évek második felétől induló ¬- a hazai közművelődés, a művelődési házak, művelődési otthonok életében új irányvonalként jelentkező – Nyitott Ház mozgalom kiemelkedő alakja, dombóvári meghonosítója, országosan elismert közművelődési szakember, közösségfejlesztő, szociológus, aki élete, szakmai munkássága során mindig az emberért, az emberekért, a helyi és szélesebb társadalmi közösségekért, a polgári értékekért tevékenykedő a szó nemes értelmében vett igazi népművelő volt. Sokoldalú munkásságával, innovatív törekvéseivel (közösségfejlesztés, társadalmi, szakmai szervezetek létrehozása, kiadványok, folyóiratok megjelentetése, szociológiai írások, versek szerzője) nagyban hozzájárult a hazai művelődéskultúra, művelődés-, szociálpolitika fejlesztéséhez, a népművelői munka társadalmi elismertségének növeléséhez. Szülőhelye, Gyulaj község díszpolgára, a település közösségi háza Balipap Ferenc nevét viseli, a Bessenyei György-díj, továbbá Dombóvár Város Elismerő Díszjelvénye kitüntetettje, a Nemzeti Művelődési Intézet székházában (Lakiteleken) termet neveztek el róla.
Bánky Vilma filmcsillag életútja
Bánky Vilma 1901. január 9.-én született Nagydorogon. Édesapja Koncsics János tisztviselő, rendőrmester, édesanyja Ulbert Katalin színésznő. Bánky Vilma születése után néhány évvel a család felköltözik Budapestre. A Bolváry Géza és Mattyasovszky Ilona által vezetett Star Filmiskolában szerezett színészi végzettséget, majd szerepet kapott a Tavaszi szerelem című filmben. 1925-ben Budapestre érkezett Samuel Goldwyn, hogy néhány kiváló színészt csábítson át az amerikai filmiparba. Bánky Vilmával történt első személyes találkozójuk meggyőzte, és leszerződtette a színésznőt. Rudolph Valentino (A sejk fia) és Ronald Colman partnere lehetett (A sötét angyal), mely meghozta számára az amerikai hírnevet. Hamarosan a némafilm korszak egyik legismertebb filmcsillaga, romantikus szerelmi történetek vonzó külsejű és szép arcú hősnőjévé vált. A hangosfilmek előretörésével párhuzamosan azonban csillaga leáldozott. Erős magyaros akcentusa miatt lehetőséget ugyan kapott, de hangosfilmjeiben elvesztette az amerikai nézők érdeklődését. Férje asszisztenseként tevékenykedett tovább. Hollywoodi háza egyfajta magyar kulturális centrumként működött.
Bánky a filmművészetben betöltött történelmi szerepe miatt 1960-ban kapott saját csillagot a Hollywoodi hírességek sétányán, mely a Hollywood Boulevard 702I címen található. Ez az igazán autentikus elismerés bizonyítja, hogy Bánky méltán beírta magát Hollywood történelmébe.
Varsádi Tájház
A közel 800 éves, és a törökök kivonulása után elnéptelenedett Varsádot 1713-86 között mezőgazdasággal foglalkozó hesseni evangélikus németek népesítették be. A Varsádi Tájház híven őrzi és mutatja be az utókor számára a valaha Varsádon élt német nemzetiség mindennapi életkörülményeit, valamint egy szoba berendezése betekintést ad a székely és felvidéki családok életkörülményeibe is.
A három szobából, konyhából, füstölőből, kamrából és padlásfeljáróból álló, 1884-ben épült tájház vertfalu, részben még fellelhető díszes homlokzatát kontyolt tető ékesíti. Az utcafront felőli és a hátsó szobát sváb bútorokkal, míg a középső helyiséget székely és felvidéki berendezési és használati tárgyakkal rendezték be. A konyha is a svábság életét mutatja be. A lakóépülettel szemben található az egykori kovácsműhely épülete, amelyben a mindennapi életben használt szerszámok és használati tárgyak kaptak helyet. A lakóépület folytatásaként található a fészer, benne mezőgazdasági eszközök sorakoznak. Ennek fala vályogból épült, de a közvetlenül mellette található istállóé már Varsádon készült téglából. Az épületet, ezt a jó állapotban megőrzött régi „sváb” házat 2006-ban vásárolta meg a községi önkormányzat, eredeti bútorzattal és használati tárgyakkal együtt, így hitelesen mutatja be a századelő varsádi lakosainak mindennapjait.
Nagymányoki Német Nemzetiségi Tájház
A hagyományos sváb építkezés jegyeit viselő tájház 2008 óta működik, korábban a gyűjtemény ideiglenes kiállítóhelyen volt. A múzeum több mint 1500 tárgyat leltározott be, amit már 1976-ban kezdtek gyűjteni a helyi hagyományőrzők. A nagymányoki németség tárgyi emlékeit, lakáskörülményeit, használati tárgyait bemutató kiállítás a 20. század első felében paraszti sorban élt lakosság életkörülményeit mutatja be. A 2012-ben az „Év tájháza” címet elnyert Német Nemzetiségi Tájház Tolna megye egyik ékköve. A nagy odafigyeléssel gondozott épület Nagymányok kulturális életének kiemelkedő központja, az oktatás és a civil szervezetek életének fontos színhelye nemcsak a településen, tágabb környezetben is ismert és elismert.
Ipari és műszaki megoldások kategória új értéke:
Prof. Dr Rencz Márta villamosmérnök munkássága
A köztiszteletben álló pedagógus házaspár gyermeke, Dr. Rencz Márta tolnai ősei szorgalmát, kitartását, emberi tartását, tudásvágyát örökölve indult Tolnáról és a világ számos pontján.
Több évtizedes magas színvonalú oktató és kutató munkája nagy nemzetközi elismertséget vívott ki Európában, az Egyesült Államokban és Ázsiában. Rencz Márta kutató munkájának eredményeit a nemzetközi elektronikai és félvezető ipar széles körűen alkalmazza és e kutatási eredmények szerves részét képezik a BME Elektronikus Eszközök Tanszéke által oktatott graduális és posztgraduális tantárgyak anyagának. Az elektronikai ipar egyik legjelentősebb termikus konferenciájának elismerését, első, egyedüli nőként és európai szakértőként nyerte el, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának egyetlen professzor asszonyaként. Ő volt az első nő, aki a Tallini Műszaki Egyetemen díszdoktori címet kapott. Dr. Rencz Márta a Budapesti Műszaki Egyetem Professzora és a Magyar Tudományos Akadémia doktora, valamint a Magyar Érdemkereszt Tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetettje. Sokrétű munkásságát, eredményeit számos elismeréssel és kitüntetéssel jutalmazták.
(Tolna Vármegyei Értéktár Bizottság)
