Január 28-án, kedden plenáris ülést tartott Szekszárdon az Építési és Közlekedési Minisztérium delegációja, valamint a város és a térség elöljárói.
A város és a minisztérium képviselői a keddi tárgyaláson számos olyan fejlesztési tervet beszéltek át, amely nagyban befolyásolja a Szekszárdon és környéken élők életét. Az ülést követő sajtótájékoztatón Berlinger Attila, Szekszárd polgármestere elmondta, hogy több olyan projekt alapkövét sikerült a mai napon letenniük, amely a következő évtizedeket meghatározhatja. Egyebek mellett megállapodtak abban, hogy a kormány által elindított Bácska-projektben Szekszárd is jelentős szerepet kap, de az uszoda átadásának határideje is terítéken volt, valamint az északi városrész is szóba került.

A sajtóeseményen Lázár János építési és közlekedési miniszter úgy fogalmazott: lendületet vett a város, és a fejlődés érdekében a kormány kész együttműködni azon települések önkormányzataival, ahol van építkezési kedv. Kitért arra is, hogy Berlinger Attila polgármesterben „két lábbal a földön járó” városvezetőt lát, aki reális célokat fogalmazott meg: rendezni a város adósságait, és egy jól működő közösséget szervezni, ahol a hétköznapi élethez szükséges dolgok rendezettek, mint például a járdák, utak állapota.
A miniszter rámutatott, hogy mindezek mentén hívták életre a mai tárgyalást, amelyen számos megállapodás született. Az egyik ilyen, hogy az 1600 milliárd forintos Bácska-projektben Szekszárdnak is jut szerep. A fejlesztés részeként ugyanis a Tompa kettő néven újonnan létrehozandó határátkelőhelyről közvetlenül el lehet majd jutni Szekszárdra, hiszen a korábban megépült Szent László hídig 50 kilométeres autópáya épül. Az M9-es tervei 2027-re készülnek el, amely „hatalmas volumenű” tervezői és kiviteli munka is lesz.
Lázár János rámutatott, hogy ennek elkészülte az északi városrésznek is nagy lehetőség, hiszen logisztikai közlekedési csomópont lehet. Az autópálya megépülésével itt találkozhat a Balkánról és Európából érkező forgalom, az M6-os és az M9-es autópálya.
Hozzáfűzte, mindez egy elkerülő út megépítését is jelenti, így az állam egy 10 kilométer hosszú, három részből álló utat építtet, amely tehermentesíti a várost. Az 56-os út így új nyomvonalon halad majd. A déli városrésznél kiágazó első útszakasz kiviteli tervei már elkészültek, szeptemberben dönthetnek a beruházásról és 16 milliárd forintra becsülik a három kilométeres szakasz megépítésének költségét. Az út megépítéséhez szükséges telkek kisajátítását megkezdik 2025-ben – tette hozzá.
A Magyar Közút a csatári körforgalmat is átépíti, megduplázva a kapacitást úgynevezett turbókörforgalom lesz itt, amelynek költsége körülbelül egymilliárd forint.
A miniszter a megbeszélésen arra is kötelezettséget vállalt, hogy modernizált gyalogátkelőhelyeket építtetnek az 56-os főúton, öt és fél kilométernyi városi utat újítanak fel, valamint a várossal szoros együttműködésben kerékpárutak létrehozásában is szerepet vállalnak.
Lázár János bejelentette, hogy a MÁV-Csoport felújítja a szekszárdi buszpályaudvart, a vonatállomás mellett parkolókatépítenek, továbbá a Volánbusz járműparkját is folyamatosan megújítják.
Az épülő uszodáról elhangzott, hogy annak átadása ez év szeptemberében lesz, amelynek üzemeltetését a stranddal együtt az állam átveszi, valamint tárgyalni fognak egy fedett rekreációs blokk megépítéséről is, de nem zárták le a sportcsarnok ügyét sem.
A Balassa János Kórház kapcsán Lázár János elmondta, hogy részletes tájékoztatást kapott annak állapotáról Horváth István országgyűlési képviselőtől is, és javasolja: a városvezetés és a képviselő érdemben kezdjen el tárgyalásokat folytatni egy teljesen új kórház megépítésének kezdeményezéséről. Amennyiben a kormány elé kerül egy ilyen elképzelés, támogatni fogja.
A sajtótájékoztatón az északi városrész is terítékre került, ugyanis itt egy kereskedelmi negyed kialakítását kezdeményezte egy telektulajdonos.
Végezetül Lázár János bejelentette, hogy minisztériuma felújítja a szekszárdi zeneiskolát, azaz Augusz-házat.