EUR
Az elmúlt héten Tolna Vármegye Önkormányzata adott otthont a vármegyében működő kábítószerügyi egyeztető fórumok (KEF) találkozójának. A Szekszárdon, Tamásiban, Dombóváron és Bonyhádon tevékenykedő KEF-ek egy szakmai nap keretében osztották meg egymással tapasztalataikat. Az eseményen dr. Kertész Ágnes pszichiáter, a Tolna Vármegyei Balassa János Kórház Pszichiátriai Osztályának osztályvezető főorvosa Jelentés a jelenről című előadásában osztott meg nemzetközi és hazai adatokat, az alkoholizmus és kábítószer-használat tekintetében.
A pszichiáter rámutatott, hogy az alkoholizmus Magyarországon az egyik legnagyobb egészségügyi probléma és ugyan az ivók tekintetében a világranglistán nem állunk elöl, a májbetegségben történő elhalálozás terén már hazánk áll az első helyen.
A becslések szerint minden 10. ember alkoholproblémával küzd, és a felnőtt lakosság több mint 20%-a problémás ivó, főként középkorú férfiak körében gyakori. Mint fogalmazott: az alkohol az egyik leginkább elterjedt legális drog, amivel a fiatalok is egyre korábban találkoznak. Ennek következményeként pedig még alig érik el a harmincas éveiket, máris alkoholistává válhatnak.
Kitért arra is, hogy a társadalmi környezet és a szeszesital-fogyasztási szokások között kimutatható kapcsolat van. Például a magasabb iskolai végzettségűek között – illetve ahol kedvezőbbek a jövedelmi viszonyok – egyaránt kevesebb az absztinens férfi és nő.
A nagyivók közé sorolható minden 5. férfi, és minden 20. nő. A nagyivó férfiak hetente több mint 14, a nők több mint 7 pohár szeszesitalt fogyasztottak el, vagy hetente rohamszerűen ittak.
2019-ben 420 ezer embert, a 15 éves és annál idősebb férfiak 9,3%-át, és a nők 1,5%-át lehetett nagyivónak tekinteni Magyarországon. A nagyivók és a mértékletes szeszesital-fogyasztók legalább heti rendszerességgel italoztak.
Az egyes szeszesital-fajtákat fogyasztók aránya fogyasztói típus és nemek szerint, 2019, %:
A férfiak kapcsán elmondta, hogy a legfiatalabbak és a legidősebbek 6–7%-a fogyasztott túlzott mértékben alkoholt. A legalább heti gyakorisággal italozó 15 éves és annál idősebb férfiak körében a sör a legnépszerűbb, 70% választékában szerepelt, míg a borivók aránya alig haladta meg ennek a felét.
A nők tekintetében elhangzott, hogy az életkor emelkedésével közel a duplájára nőtt az absztinensek aránya, 30-ról 58%-ra, és csökkent a nagyivóké 2,3-ről 0,4%-ra. A fiatal nők nemcsak a rohamivás tekintetében vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve, hanem közöttük a legmagasabb a röviditalt fogyasztók aránya is. A nők 39%-a, a férfiak 19%-a soha nem fogyasztott alkoholt.
Dr. Kertész Ágnes a kábítószer-használat adatairól is részletes tájékoztatót adott a jelenlévőknek
Ismertette, hogy a becslések szerint az Európai Unióban több mint 92 millió ember próbált már ki tiltott kábítószereket az élete folyamán. A férfiak körében gyakoribb a kábítószer-használat kipróbálása (56,0 millió), mint a nőknél (36,3 millió).
A leggyakrabban kipróbált kábítószerek a kannabisz, a kokain, az MDMA, illetve az amfetaminszármazékok. Bár a heroin és más opioidok használata továbbra is viszonylag ritka, Európában még mindig ezekhez köthetők az ártalmasabb alkalmazási formák, többek között az intravénás kábítószerhasználat.
Kiderült az is, hogy a főbb kábítószerek elterjedtsége a felnőtt népességben a vizsgált tiltott drogok közül legtöbben marihuánát, vagy hasist fogyasztottak eddig életük során (6,1%).
Tudatta, miszerint a marihuána/hasis hagyományosan őrzi vezető helyét a magyarországi lakosság körében, s az ezt követő legnépszerűbb szerek általában a felnőtt népességben, és a fiatal felnőttek körében is a hagyományos stimulánsok és az új pszichoaktív szerek (Paksi et al2020; Paksi 2020).
Dr. Kertész Ágnes tájékoztatott, hogy a 18-64 éves felnőtt népességben az első marihuána/hasis használat átlagosan 19 és 20 éves kor között történt, bár a valaha használók egynegyede 17 évesen, s több mint fele 19 évesen már túl volt a marihuána/hasis kipróbálásán.
Hozzátette, a legújabb ESPAD kutatás eredményei (Arnold, Elekes 2020) szerint a legelterjedtebb kábítószer 2019-ben is a kannabisz volt az iskoláskorúak körében. A 16 éves diákok több mint tizede fogyasztott már életében marihuánát vagy hasist.
Mindemellett a teljes család védőfaktort jelent a kannabisz kipróbálását tekintve, és leginkább a mozaikcsalád mutatkozik veszélyeztető tényezőnek.
A pszichiáter kitért arra is, hogy minél jobb anyagi körülmények között él a diák, annál nagyobb eséllyel próbálja ki a hasist, marihuánát.
Ezen túlmenően a szintetikus kannabinoidot valaha fogyasztó 16 éves diákok túlnyomó többsége egyszer-kétszer próbálta ki a szert, és nem fogyasztotta azt ismételten.
A klasszikus kannabiszhoz képest tehát óvatosabbnak tűnnek a szintetikus kannabinoiddal a fogyasztók: míg a kannabiszt a valaha fogyasztók valamivel több mint a fele ismételten fogyasztotta, addig a szintetikus kannabinoidok esetében ez az arány nem éri el a 30%-ot (Arnold, Elekes 2020).
Az osztályvezető főorvos arról is beszélt, hogy az Európai Unióban jellemzően használt tiltott kábítószerek kínálatával kapcsolatos mutatók elemzése arra enged következtetni, hogy az összes szertípus esetében továbbra is magas a hozzáférhetőség.
Mint mondta, szinte minden pszichoaktív tulajdonsággal rendelkező szer megjelenhet a kábítószerpiacon, gyakran félrecímkézve vagy keverékek részeként, így a fogyasztók sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy pontosan mit használnak.
Aláhúzta, a szerhasználók nagyobb mértékben ki lehetnek téve a káros egészségügyi következményeknek, ideértve a mérgezéseket és a halálos túladagolást is, mivel esetleg tudtukon kívül nagyobb hatáserősségű vagy a piacon újonnan megjelenő anyagokat, illetve anyagkeverékeket fogyasztanak, amelyek esetében a kábítószerek közötti kölcsönhatások fokozhatják a lehetséges egészségügyi ártalmak mértékét.
Forrás: Dr. Kertész Ágnes – Jelentés a jelenről (2024)
