Az árhullámok levonulásának és a kedvező előrejelzéseknek köszönhetően lezárja munkáját az elmúlt két hét árvízvédelmét összefogó Országos Műszaki Irányító Törzs, adta hírül közleményében az Országos Vízügyi Főigazgatóság, hozzátéve, hogy még szükséges feladatokat innentől saját hatáskörben végzik az érintett vízügyi igazgatóságok.
Ismertetik, hogy a következő napokban a vízgyűjtőterületen az árhullámok levonulását jelentősen befolyásoló csapadék nem várható. A Duna árhulláma mindenhol tetőzött az országban, már csak Baján és Mohácson van I. fokú készültség, de a folyó ott is apad. A Rába árhulláma Győrnél tart, a felsőbb szakaszokon már inkább csak a jelenlegi apadás lassulására lehet számítani.
Mint írják, szokatlanul hosszú ideig kaptak terhelést a gátak, ezért ott, ahol szükséges, még figyelőszolgálatot látnak kollégáik. A védekezéssel összefüggő további munkálatokat azonban a területi vízügyi igazgatóságok már helyi hatáskörben is el tudják végezni, ezért vasárnap 18 órakor lezárult a vízügy Országos Műszaki Irányító Törzsének (OMIT) koordináló tevékenysége.
Az elmúlt két hét árvízvédelmi munkája számokban:
- 06.03. és 06.16. között minden nap 0-24 órás szolgálatot láttak el a vízügyesek.
- Csúcsidőben a dunai árhullámnál összesen 317 vízügyes szakember vett részt a munkában, a Rábánál összesen 528-an dolgoztak a gátakon (vízügy, civilek, társszervek), míg 34 vízügyes szakember az OMIT tagjaként a védekezés összehangolását koordinálta.
- Az Észak-Dunántúli- és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területére, a két fent említett folyóhoz összesen 371 munkatársunk érkezett segíteni a nyíregyházi, miskolci, debreceni, szolnoki, budapesti, székesfehérvári és pécsi központú igazgatóságoktól.
- A legnehezebb napokban összesen 946,8 km hosszban kellett árvízvédelmi fokozatot elrendelni.
- A töltések magasításához mintegy 49 000 homokzsákot használtunk fel.
Láng István vízügyi főigazgató, az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vezetője a Dunán és Rábán levonult árhullám legfontosabb tanulságaként azt fogalmazta meg, hogy „bármikor hirtelen kialakulhatnak szélsőséges időjárási és hidrológia helyzetek, amelyek gyors reakciót kívánnak meg a védekezésben résztvevőktől. Ugyanakkor fel kell készülni a jövőben arra is, hogy a mostanihoz hasonló tartós és elhúzódó áradások tehetik próbára védelmi képességet, a szakemberek és az árvízvédelmi infrastruktúra felkészültségét.”
(Országos Vízügyi Főigazgatóság)