EUR
Magyarország 2007 óta vesz részt a botlatókövek elhelyezési programjában, amelyiknek köszönhetően több mint 700 darab elhelyezése történt meg hazánkban, Tolna megyében immár Bonyhádon, Dunaföldváron, Decsen és több kisebb településen is találhatunk botlatóköveket. Április 14-től pedig Szekszárdon is…
A botlatókövek emlékjelek, amelyek a II. világháborúban elpusztított honfitársainkra emlékezetnek az utolsó szabadon választott lakóhelyük előtt. Olyan emberekre tehát, akiknek nincsen végső nyughelyük, mert a háború alatt emberek milliói tűntek el Európából, és legtöbbször nyomtalanul… Ezek a járdába süllyesztett rézplakettek a hiányzó nyomokat, az ő nyomaikat és életüket teszik újra láthatóvá.
A Szekszárdi Izraelita Hitközség, Szekszárd Megyei Jogú Várossal és a Szekszárdi Magyar-Izraeli Baráti Társasággal közösen április második vasárnapján, az elpusztított áldozatok emlékére, a város négy helyszínén, Szekszárd neves zsidó deportáltjainak az utolsó lakhelye előtt, a járdában, illetve a közterületen 6 darab botlatókövet helyezett el, amelyek ezentúl ott figyelmeztetnek bennünket a flaszteren.
A Stolpersteine a német nyelvben botlatókövet, botlatóköveket jelent, de a kifejezés nem csupán a fizikai értelemben vett megbotlásra utal, hanem arra is, amikor elakadunk egy gondolatnál, és nem tudunk továbblépni.
Egy embert csak akkor felejtenek el végleg, ha a nevét is elfelejtik – vallja Günter Demnig. A botlatóköveket ő találta ki, és alkotta meg a kilencvenes években, és a művészi koncepciójának a részeként hosszú ideig maga szállította ki azokat a helyszínre, és helyezte el a köveket. A kölni művész kis betonkockára applikált réztáblába véste az elhurcoltak nevét, születésük, valamint meggyilkolásuk helyszínét és időpontját. Az így készült emlékkövet az áldozat utolsó – még szabad akaratából választott – lakhelyének bejárata előtt, a járdába illesztette.
Magyarországon egyedülálló módon nemcsak civil kérelmek valósulnak meg, hanem a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) közreműködésével és különböző támogatásoknak köszönhetően több száz botlatókő került már elhelyezésre. Többek között olyan neves személyek is kaptak botlatókövet, mint Rejtő Jenő, Szerb Antal vagy Radnóti Miklós, és akikről kevésbé köztudott, hogy a holokauszt áldozataivá lettek, vagy épp az, hol éltek utoljára szabadon. Ezek az események jelentőségteljes megemlékezéssé válnak, de ugyanilyen fontos, hogy a kisebb településeken, szűkebb közösségekben avassunk botlatókövet helyi kezdeményezésre, ahol nap mint nap „botolhatnak bele” a szomszédok, emlékezhetnek ilyen módon a helyi lakosok a település egy-egy korábbi lakójára.
Az első hazai botlatókő „felavatására” 2007-ben a budapesti Ráday utcában került sor. 2018-ban helyezte el Günter Demnig a 70.000. botlatókövet, ezzel a művészeti akció a világ legnagyobb decentralizált emlékművévé vált. Behálózza a kontinenst, Portugáliától Lettországig emlékeztetve az eltűnt családokra és a vészterhes időkre az arra járókat, az ott lakókat. Bennünket…
A szekszárdi helyszínek:
Szekszárd, Szent István tér 28. (a Művészetek Háza előtti rész)
A volt zsinagóga előtti rész az épület udvarához tartozott, és mellette volt a rabbi- és kántorlakás, ahonnan Auschwitzba deportálták Szekszárd utolsó főrabbiját, Rubinstein Mátyást, aki a holokauszt áldozataként nem tért vissza.
Botlatókő: Rubinstein Mátyás főrabbi sz.: Dunapentele, 1867. december 27.,
1902-től haláláig szekszárdi főrabbiként tevékenykedett.
Szekszárd, Széchenyi u. 37-39. (sarokház, a Garay téri oldal járdája)
Pirnitzer-ház. E házban éltek az áruházalapító Pirnitzer József leszármazottjai, Pirnitzer Ede és családja, valamint Pirnitzer Jenő.
Botlatókövek: Pirnitzer Ede sz.: 1886, elhunyt: Auschwitz; Pirnitzer Edéné Bányász Erzsébet sz.: 1898, elhunyt: Auschwitz
Szekszárd, Bartina u. 3.
E házban élt dr. Kelemen József, Szekszárd város főorvosa (született: 1888), akit a feleségével, Kardos Klárával (sz.: 1897) és a lányával, Kelemen Zsuzsannával (sz.: 1922) a bonyhádi gettóból hurcoltak el. Egyik fia, a neves balneológus, dr. Kelemen Endre túlélte Bort, a másik fia, István nem tért haza Németországból.
Botlatókő: Dr. Kelemen József sz.: 1888, elhunyt: 1944. aug. 15. Németország; Dr. Kelemen Józsefné Kardos Klára sz.: 1897, elhunyt: 1944. aug. 15. Németország
Szekszárd, Rákóczi u. 10.
Ebben a házban élt Erdős Nándor (sz.: 1878) pék, a hitközség utolsó elnöke, majd a Zsidó Tanács vezetője és a családja. 1944 áprilisában előbb Pécsre, majd Mauthausenbe hurcolták, 1945-ben térhetett vissza Szekszárdra. Felesége, Erdős Nándorné Fischer Aranka (sz.: 1887), a lánya, Váli Miklósné (Mórné) és a gyermekei, Váli György (sz.: 1929) és Váli Ágnes (sz.: 1930) a bonyhádi gettóból kerültek Auschwitzba. Csak a lánya, a későbbi Diamant Józsefné Erdős Erzsébet, és az unokája, Váli Ágnes élte túl a holokausztot, a veje és a fiúunokája az életét vesztette.
Botlatókő: Erdős Nándorné Fischer Aranka sz.: 1887, elhunyt: 1944. július 9., Auschwitz
