EUR
2024 első negyedévében összesen 1939 alkalommal riasztották égő lakóépülethez a tűzoltókat, amely tüzekben 31 ember vesztette az életét, 145-en pedig megsérültek – adta hírül honlapján a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
Tájékoztatnak, hogy az év első három hónapjában a lakástüzek eloltásához összesen 1414 órára és 3672 tűzoltójárműre volt szüksége a tűzoltóegységeknek. Összesítik, hogy 20 ezer 844 négyzetméternyi épített terület égett le, 214 otthon vált tűz miatt lakhatatlanná, emiatt 641 embernek kellett átmenetileg elköltöznie.
Kitérnek rá, hogy az 1939 tűzzel érintett épület közül csupán hétben volt füstérzékelő, holott ezek az eszközök a tűz keletkezésekor azonnal jeleznek, és még van idő cselekedni. Rámutatnak, hogy a legtöbb tűz a kéményből indult, ez az összes eset csaknem 21%-a.
Mint írják, a tűz legtöbbször elektromos problémára, a fűtés hibáira, nyílt láng használatára, illetve főzésre vagy dohányzásra vezethető vissza.
Ismertetik, hogy a katasztrófavédelem 92 esetben indított tűzvizsgálati eljárást a tűz pontos keletkezési helyének, idejének és okának feltárása érdekében, 39 helyen szándékos tűzokozás gyanúja merült fel, 88 épületnél pedig gázpalackok nehezítették az oltást.
Felhívják a figyelmet, hogy a lakástüzek megelőzése érdekében tanácsos a konyhába, hálószobába és a nappaliba füstérzékelőt szerelni a mennyezetre. Ma már olyan füstérzékelők is beszerezhetőek, amelyek füst esetén jelzést is küldenek az okostelefonra.
A közleményből kiderül, hogy az első negyedévben szén-monoxid miatt 391 alkalommal riasztották a tűzoltókat. 63 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, 6 ember pedig meghalt.
Rámutatnak, hogy akkor keletkezik szén-monoxid, ha zárt térben nyílt láng ég, és nem megfelelő a levegő-utánpótlás. Az ilyen helyiségekben állandó és automatikus szellőzésre van szükség, az ablakokba légbevezetőt kell szerelni, nem elegendő időnként szellőztetni.
(BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)
