Az idei tavaszi óraátállítás március 31-én lesz, azaz húsvét vasárnapján. Ez annyit jelent, hogy hajnalban 2 órakor 3 órára kell tekerni a vekkert, azaz egy órával kevesebbet alszunk ezen az éjszakán.
A nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik. Ez 2024-ben március 31-ére, vagyis húsvétvasárnapra esik. Mivel húsvéthétfő is munkaszüneti nap, talán ez megkönnyíti majd az átállást.
A nyári időszámítás október utolsó vasárnapjáig tart, vagyis 2024-ben október 27-én (vasárnap), hajnalban, 3 órakor 2-re kell visszaállítani az órát, de addig néhány csepp víz lefolyik még a Dunán.
A nyári időszámítást először Németországban vezették be az első világháború idején (1916. április 30-án egy órával előre állították az órát). A döntés a természetes fény jobb kihasználása és a mesterséges fény előállításához felhasznált, és hadi célokra is alkalmazható energiahordozóval való takarékoskodás miatt született meg akkor.
A nyári időszámítás magyarországi bevezetéséről szintén 1916 áprilisában tárgyaltak Berlinben, ahol a kormányt Horváth Károly miniszteri tanácsos képviselte. Az Est 1916. április 13-ai számából kapott először hírt a lakosság a kötelező óraátállításról. Horváth Károly így nyilatkozott a döntésről: „Erre az intézkedésre Németország kényszerít bennünket, helyesebben a gazdasági és közlekedési érintkezés, amely közöttünk és Németország között fennáll”. A miniszteri tanácsos felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaságban, valamint az iparban az egy órával korábbi munkakezdés kifejezetten előnyös: „Németországban kiszámították, hogy május elsejétől október elsejéig ez az egy órai időeltolás nyolcvan millió márka értéken világítóanyag megtakarítással jár, a magyar és az osztrák monarchiában pedig csupán világító anyagban ötvenhat millió koronát lehet megtakarítani”.
Az országos és a megyei sajtóban is hamar hírt adtak az órák átállításáról, de nem mindenki fogadta örömmel az „átállást” már akkor sem.
A legtöbb európai országban a hatvanas és a nyolcvanas évek között álltak át a mai rendszerre. Több ország azóta megszüntette az óraátállítást, ezek közé tartozik például Oroszország és Fehéroroszország, de az amerikai államok közül Hawaii például soha nem is alkalmazta a nyári időszámítást. Napjainkban világszerte több tucat ország váltogat minden év márciusában és októberében. A 2010-es évekre azonban a lakosság megváltozott energiafogyasztása miatt megkérdőjeleződött az óraátállítás gazdasági haszna. Egyre többen és hangosabban álltak ki azért, hogy a közlekedésben nehézségeket és sok egyéb kényelmetlenséget okozó „szokást” eltöröljék. A társadalmi nyomásra reagálva született meg az az Uniós döntés, hogy 2024-ben eltűnhet ez az eredetileg kényszer szülte rendelkezés, de mostanában azt is hallani, hogy 2026-ra is elhúzódhat a megvalósítás…