EUR
A Bajorországból Magyarországra áttelepült vízimolnár, Kühnel Márton 1904-ben megalapította a Magyar Királyi Madártani Intézet felügyelete alatt álló, hazánk első, gépi erőre berendezkedett fészekodúgyárát.
A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet északi szegélyén bújik meg a festői hangulatú Kárász község. Talán nem is véletlen, hogy éppen ott, ezen az erdőkkel és patakokkal körülvett, télen-nyáron madárdaltól hangos kis településén jött létre hazánk első, gépi erőre berendezkedett fészekodúgyára. A kis „gyár” alapítója Kühnel Márton volt, a bajorországi Statfelsteinből áttelepült vízimolnár fia, aki a XX. század elején került kapcsolatba Herman Ottóval, akinek madárvonulási megfigyeléseket küldött.
A találkozásból barátság, a barátságból munkakapcsolat alakult ki. Herman Ottó többször járt Kárászon, és az ő alapos megfigyeléseinek és gyakorlati tanácsinak segítségével közösen alakították ki a különböző méretű odúkat cinkék, csuszkák, légykapók, harkályok és sok más madárcsoport számára. Több tucat kísérleti odú után jutottak el azokhoz a típusokhoz, amelyeket már gyártani is érdemes volt.
Csörgey Titusz ornitológus, a Madártani Intézet munkatársa kezdeményezésére Kühnel Márton Németországból hozatott gépekkel – fűrésztelepe melléküzemeként – megalapította az Első Magyar Fészekodú- és Madáretető-készülékek Gyárát, ahol az egész országot ellátó mesterséges faodvakat, madáretetőket és madárvédelmi eszközöket készítettek, sőt később megérkeztek az első külföldi megrendelések is. A Madártani Központ biztatására Kühnel Márton a maga odúival és etetőivel részt vett a milánói és a barcelonai világkiállításon. Szorgos munkája megérdemelt sikert aratott, mindkét helyen aranyérmet kapott. Az 1928-tól exportra is gyártó kisüzem külföldön főként Észak-Olaszországban népszerűséget nyert fészekodúi megtalálhatók voltak többek között a Monzai Királyi Parkban vagy Milánó közterein is.
Forrás: turistamagazin.hu és Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság
