EUR
Az Európai Parlament 2024. január 18-án megszavazta a halászati és akvakultúra forgalmazási szabványairól szóló jelentést.
Több élelmiszeripari termékpályán is folyamatosan jelennek meg az eredeti alapanyagokat vagy termékeket helyettesítő termékek. Mivel fontos szem előtt tartani, hogy a fogyasztó könnyen, gyorsan és pontosan tájékozódhasson, a csomagoláson elhelyezett információk nem lehetnek megtévesztők. Ennek érdekében a plenáris ülés úgy döntött, hogy indítványozza bizonyos kifejezések használatának a korlátozását a növényi alapú alternatívák esetén – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleményében.
Az Európai Parlament
úgy véli, hogy a nyomonkövethetőség és a kapcsolódó átláthatósági intézkedések szükségesek az alkalmazandó közös halászati politika szabályainak való megfelelés biztosításához; úgy véli, hogy amennyiben ezeket az intézkedéseket megfelelő címkézési rendszer támasztja alá, amelyet a feldolgozott, friss és tartósított, akvakultúrában termelt élelmiszerek esetében elő kell írni, akkor garantálni tudják, hogy a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás pontos, egyértelmű, teljes és megbízható legyen; hangsúlyozza, hogy egy ilyen címkézési rendszer létfontosságú az élelmiszercsalás, többek között a téves címkézés és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben; úgy véli, hogy az értéklánc minden szakaszában meg kell erősíteni és garantálni kell a termékek nyomonkövethetőségét annak érdekében, hogy ne csak gazdasági és kereskedelmi előnyöket biztosítsanak, hanem hozzájáruljanak az egészség védelmére irányuló erőfeszítésekhez is; e tekintetben üdvözli, hogy az új halászati ellenőrzési rendelet bevezette az importált termékekre vonatkozó fogási tanúsítványt.
Az Európai Parlament
megjegyzi, hogy a Bizottság a konzultációk során olyan bejelentéseket kapott, amelyek szerint egyes tagállamokban nem teljesültek a fogyasztók kötelező tájékoztatására vonatkozó követelmények; megállapítja, hogy a végrehajtás EU-szerte egyenlőtlen, és ez különösen jelentős egyes szegmensekben, például a halkereskedők és a közétkeztetésben működő gazdasági szereplők esetében; emlékeztet arra, hogy a címkézésnek pontos leírást kell adnia a halászati és nem halászati termékekről, elkerülve a fogyasztókra és a halászokra nézve káros csalásokat és megtévesztő reklámokat, különösen a helyettesítő termékek említésekor, mivel sok esetben olyan képeket használnak, amelyek alapján a fogyasztók úgy vélik, hogy bizonyos termékek halászati termékek, miközben nem azok; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a piacon lévő egyes termékek, például a növényi alapú termékek, kizárólag halászati termékek által használt kifejezéseket használnak, annak ellenére, hogy nem halászati termékek; úgy véli, hogy a Bizottságnak a beérkezett jelentések alapján tovább kell vizsgálnia ezt a kérdést.
Az EP szerint
a „hal” vagy „halfajok” kereskedelmi nevet az egységes piacon az állati eredetű halászati vagy akvakultúra-termékek számára kell fenntartani; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a halászati és akvakultúra-termékeket utánzó növényi alapú termékek címkézésére és kiszerelésére vonatkozó hatályos jogszabályokat annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók pontos tájékoztatást kapjanak, amely elkerüli a félreértéseket és fenntartja az esélyegyenlőséget az uniós piacon.
Az ülésen arról is született döntés, hogy az EU-ban értékesített összes halászati és akvakultúra-termék egyenlő versenyfeltételeit biztosító politikát kell folytatni, így a képviselők kezdeményezték, hogy minden (EU-s és import) terméken meg kell adni az összetevőkre, a fogás dátumára, a fogás földrajzi helyére és a használt eszközre vonatkozó információkat. Ezen kívül ragaszkodnak ahhoz is, hogy minden halterméknek ugyanazokat a környezeti és társadalmi fenntarthatósági szabványokat kell betartania.
Mivel a jelenlegi folyamat alapja egy „saját kezdeményezésű jelentés” (INI), a következő lépés az, hogy megküldik a Bizottságnak, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot.
