EUR
2024 szökőév, ezért februárban egy nappal többet kell dolgoznunk ugyanazért a bérért. A szökőév olyan év, amelyikben egy „extra” napot adunk a naptárhoz, hogy korrigáljuk a csillagászati és a naptári év közötti eltérést.
Ha a szökőév eredetét keressük, akkor egészen 1582-ig kell visszamennünk az időben. Ebben az évben, októberben vezették be az úgynevezett Gergely-naptárat. Ekkor ismerték fel, hogy a Julián-naptár szerinti időszámítás mintegy tíznapos késésben van a civil naptár és a csillagászati időszámítás között. Ennek eredményeképpen XIII. Gergely pápa naptárreformot hajtott végre. Ennek a célja volt a csillagászati időszámítás és a civil naptár közötti különbségek hosszú távú összehangolása. A csillagászati év 365 nap 5 óra 48 perc 46,07 másodperc, azaz 365,2422 nap, ezért a Julián-naptárat hozzáigazították a csillagászati adatokból eredő helyes naptárszámításhoz.
Magyarország 1587-ben fogadta el a Gergely-naptárt, így 1587. október 21., szombat után november 1-je, vasárnap következett. Ezzel hazánk szinkronba került a többi európai országgal. A Gergely-naptár meghatározott években egy plusz napot ad a február hónaphoz, így az a szökőévben 29 napos lesz.
2024 is szökőév, és minden olyan évszám, amelyik néggyel osztható, de nem osztható százzal, az ugyanúgy szökőévnek minősül. Azok az évek is szökőévek lesznek, amelyek oszthatók százzal és négyszázzal is. Példaként lehet említeni az 2020-at, 2016-ot, 2012-et: ez mind szökőév volt, de az 1600-as és a 2000-es év is. A jövőben a 2400-as év is az lesz, ugyanakkor a szabály szerint a 1700-as, 1800-as, 1900-as és 2100-as év nem minősül szökőévnek.
A szökőnap mindig február 24-e. Julius Caesar óta minden február 23-át megdupláznak, így alakul ki a február 24-e. Tehát nem február 29-e a szökőnap, ahogy sokan tévesen gondolják. A szökőnap a Gergely-naptár szerinti szökőév februári hónapjába beékelt toldaléknap, amelyikre azért van szükség, hogy a naptárt szinkronba hozza a csillagászati évvel vagy évszakok szerinti idővel. Annak, hogy melyik napot tekintjük szökőnapnak, naptártörténeti oka van. Nem egyszerűen kap a hónap egy toldaléknapot február végén, hanem a február 24. napja duplázódik meg, így a szökőnap a hagyományos év február 23. és 24. napja közé ékelődik (az eredeti 24-e elé, tehát az eredeti 24-éből 25-e lesz, a 25-éből 26-a, és így tovább), ezért Mátyás névnapja a liturgikus naptárakban és az azt követő februári névnapok mind egy nappal eltolódnak, amelyik „Mátyás ugrása” néven is ismeretes. Ennek következtében szökőévekben február 24. napján senki sem ünnepli a névnapját.
2024 februárja egy nappal hosszabb lesz tehát. Ahogyan azt feljebb is említettük, február 24., szombat után egy plusz napot iktatnak be, amelyik a hivatalos naptárképzés szerint ismét szombatnak minősül majd. Ez a munkavállalóknak azt jelenti, hogy egy nappal hosszabb időszak után kapják majd a fizetésüket, mivel ez a hónap nem 28, hanem 29 napos lesz. Azoknak a munkavállalóknak viszont, akik szombaton is dolgoznak, ez igencsak fájni fog. Ilyen például a kiskereskedelem, vagy épp a szolgáltatóipar egy része is. Mivel ezeknek a munkavállalóknak a nagy része havi bérben részesül, így ez a plusz nap gyakorlatilag ingyen munkát jelent a munkaadóknak.
Forrás: penzcentrum.hu, wikipedia.hu
