Hat hónap után tűntek el a bevásárlószatyrok a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország komposztkísérletében, amelyben azt vizsgálták, hogy az élelmiszerüzletek lebomló zacskói szakszerű komposztálóban elhelyezve beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket.
A zöldszervezetek azonban továbbra is hangsúlyozzák, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek megoldást a nyersanyag- és hulladékválságra, hiszen kutatások bizonyítják, hogy az ilyen típusú zacskók is tartalmazhatnak káros adalékanyagokat, és mikroműanyag-szennyezés maradhat utánuk. Ráadásul a lebomló műanyagok házi komposztálása pillanatnyilag egy olyan megoldás, ami a többség számára nem érhető el – áll a Greenpeace Magyarország közleményében.
Mint írják, az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco vastagabb és vékonyabb falú komposztálható zacskóiból fél év elteltével nem maradtak szemmel látható darabok a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország kísérletben, amelyet a környezetvédő szervezetek április 21-én indítottak.
Azt vizsgálták, hogy szakszerű komposztálóban elásva mennyi idő után és milyen formában indulnak bomlásnak az élelmiszer-üzletláncok által kínált házilag komposztálható zacskók és szatyrok.
A közleményben idézik Szabó Györgyöt, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetőjét, aki elmondta: az energia- és nyersanyagpazarló eldobható kultúra nem fenntartható. „Ugyan örömteli, hogy biztatóak a kísérlet eredményei fél év elteltével, mégis muszáj hangsúlyoznunk, hogy a hulladékmegelőzés és az újrahasználat mindig környezettudatosabb döntés lesz, mint egy egyszer használatos csomagolás, zacskó használata – legyen az akár hagyományos vagy komposztálható műanyagból, akár papírból vagy egyéb anyagból” – mondta.
A közleményben kiemelik: valós probléma az is, hogy a legtöbb embernek nincs otthon komposztálója, amelybe elhelyezhetné a házi komposztálásra alkalmasnak jelölt zacskókat. Emiatt a legtöbben azokat a kommunális hulladékgyűjtőbe dobják, így nem hasznosulnak komposztként. Ha pedig a hagyományos műanyag begyűjtésére alkalmas szelektív hulladékgyűjtőbe kerülnek a lebomló zacskók, akkor elszennyezik az újrahasznosítható műanyaghulladékot.
Mint írják, vannak olyan zacskók is a piacon, amelyek ipari komposztálást igényelnek, azonban az ilyen típusú szatyrokat jelenleg szintén csak a kommunális kukákba lehet helyezni Magyarországon.
A biohulladékok – amelybe beletartozhatnak a lebomló műanyagok is – elkülönített gyűjtése 2024-től uniós kötelezettség, így várhatóan január 1-től hazánkban is kidolgozzák az erre vonatkozó szabályozásokat. Az azonban kérdés, pontosan milyen rendszer fog életbe lépni, ugyanis a kapcsolódó jogszabálynak egyelőre csak a 2023. júniusában társadalmi egyeztetésre bocsátott verziója ismert – áll a közleményben.
Noha a komposztálhatóságot igazoló tanúsítvánnyal rendelkező termékek elvileg teljesen lebomlanak a megfelelő komposztkörülmények között, a gyakorlatban az ilyen termékek ritkán jutnak komposztálóba – hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy ez komoly probléma, ugyanis a környezetbe kerülve a lebomlóként árult csomagolások ugyanolyan mérgezőek lehetnek, mint a hagyományos, fosszilis alapanyagokból készülő műanyagok.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának tanulmánya is figyelmeztet, hogy az efféle alternatív csomagolások nem oldják meg a műanyagban lévő vegyi anyagok által okozott szennyezési problémát – hangsúlyozzák.
Simon Gergelyt, a Greenpeace Magyarország vegyi anyag szakértőjét is idézik, aki kiemelte: a kísérletben a zacskók több hónap alatt, egy hosszú, forró nyár után bomlottak le, a bomlástermék szemmel nem látható maradékát, például az esetleges mikroműanyag-szennyezést nem vizsgálták.
Elmondta: környezetvédelmi szempontból a legjobb megoldás az, ha minél inkább elterjednek a csomagolásmentes, újratölthető és újrahasználható rendszerek, így a gyártóknak és a forgalmazóknak is erre kellene törekedniük.
„2022-ben felmértük az élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy mennyit tesznek a hulladékcsökkentés érdekében, és az eredmények azt mutatták, hogy még rengeteg a tennivalójuk, ha valóban zöld útra szeretnének lépni” – tette hozzá.
Egyébként 2024-től kötelező lesz a komposztálás Magyarországon. Kevesebb mint két hónap maradt a kötelező komposztálás bevezetésééig, de azon kívül, hogy mikortól lesz érvényes a jogszabály, szinte semmit nem lehet róla tudni. Tulajdonképpen még azt sem, hogy pontosan mit foglal majd magában: a tervezet egyelőre csak a társadalmi egyeztetés előtti állapotában érhető el, és abban sincsenek olyan konkrétumok, amik alapján az emberek még idén felkészülhetnének az új hulladékválogatási feladatokra. Pedig az európai uniós irányelv célja pont az lenne, hogy leszorítsa a háztartásoknál keletkező zöld- és biohulladék mennyiségét, hogy 2035-re elérjük a szilárd hulladékok körében a 65 százalékos újrahasznosítási szintet.
Ez a célkitűzés minden uniós tagállamra, így Magyarországra nézve is érvényes, ahogy a 2023. december 31-től életbe lépő kötelező komposztálás is.