EUR
Szekszárdon, 1948. júl. 25-én született a költői képalkotás és a szerepjáték-költészet egyik legjelentősebb megújítója, a költő, író, műfordító és szerkesztő Baka István.
1966-ban érettségizett a szekszárdi Garay János Gimnáziumban, majd 1972-ben a JATE magyar-orosz szakán kapott tanári oklevelet. Az első verseit Ilia Mihály jelentette meg a Tiszatájban 1969-ben. Az utolsó egyetemi tanévét Leningrádban töltötte, ahol az egész alkotói pályáját meghatározó élményeket szerzett. Életre szóló barátságot kötött a periférián tengődő, de lázas szellemi életet élő intelligencia néhány képviselőjével, akik beavatták a szamizdatirodalom olvasásának misztériumába. Itt fedezte fel Mandelstamot, Szosznorát, Brodszkijt, és itt döbbent rá Magyarország provincia-mivoltára. Ennek hatására kezdte magát nemzeti elkötelezettségű költőnek vallani.
Két esztendőnyi szekszárdi tanári munka után, 1974-ben került vissza Szegedre, ahol a Kincskereső munkatársa, majd főszerkesztő-helyettese lett. Szerkesztőségi szobájában, Szeged egyik fontos szellemi műhelyében, a magyarországi és a határon túli kultúra sok-sok jelentős személyisége megfordult.
Költészetére legnagyobb hatást műfordító munkája mellett a komolyzene gyakorolta. Zenei élményből született – saját megfogalmazása szerint – a verseinek a szonátaformája is.
„…Baka István a mindenkori magyar költészet legjelentősebbjei közt találta meg a maga helyét. […] Ahogyan Dsida Jenő Sírfeliratának, vagy Kosztolányi Halotti beszédének sorait immáron soha nem lehet másképpen mondani, s titkukat egyetlen elemzés sem tudja felfejteni, úgy Baka István sorai is örök érvényességgel őrződnek meg a magyar költészetben: jó volna lenni még talán de/ mit is tegyek ha nem lehet/ a szótáradba írj be s néha /lapozz föl engem és leszek. […] Az irodalomtörténet […] Bakát szegedi költőként fogja számon tartani, Juhász Gyula óta a legjelentősebb szegedi költőként… fizikai élete nagyobbrészt ehhez a városhoz kötődött, igaz, néha visszatért Szekszárdra, szülei házába, s mindig vágyott egy régi Szekszárdra emlékeztető kisvárosba, szellemi élete azonban az elvont költészet jegyében telt.”
(Füzi László: A költő titkai)
A munkásságát több díjjal és kitüntetéssel is elismerték. A legfontosabbak:
- Clevelandi József Attila-díj
- Graves-díj
- József Attila-díj
- Weöres Sándor-díj
- Tiszatáj-díj
- Babits-díj
- Déry-jutalom
- Pro Urbe-díj Szekszárd
- A Szegedért Alapítvány Művészeti kuratóriumi díja
- Szegedért Emlékérem
- Mészöly Miklós-díj
- A Sztyepan Pehotnij testamentuma című kötete 1994-ben az Év Könyve lett.
- 2015-ben Szekszárd város díszpolgárává választotta, és a Digitális Irodalmi Akadémia tagja lett.
Forrás: Baka István Alapítvány – Baka Tünde
