120 évvel ezelőtt született Szekszárdon, és 30 éve hunyt el a fővárosban Esze Tamás történész, irodalomtörténész és teológus.
Szekszárdon született 1903. szeptember 20-án. Esze Tamás kuruc brigadéros idősebb bátyjának, Mártonnak, egy tarpai bognármesternek a leszármazottja volt. A népiskola elvégzése után Pápán tanult, de 1917-18-ban a gimnázium 5. osztályát a szülővárosában, Szekszárdon végezte. A tanulmányait 1921-től a budapesti Református Teológiai Akadémián, majd egy évvel később a budapesti illetve debreceni egyetemen folytatta, ahol később bölcsészdoktori oklevelet szerzett.
1930-ban Pápán lelkésszé avatták. Először egy Kecskemét melletti kis faluban, Szankon, majd Gyöngyösön, azután Budapesten szolgált, 1951 és 1980 között a református konvent levéltári és helytörténeti előadója, valamint a magyarországi református egyház tudományos gyűjteményének főigazgatója volt. Tanított a Református Teológiai Akadémián, több évig szerkesztette az Egyháztörténet című folyóiratot. A tudományos munkája elismeréseként 1952-ben kandidátus címet kapott.
Fő érdeklődési és kutatási területe a protestantizmus 16-17. századi története, valamint a Rákóczi-kor társadalom-, egyház-, irodalom- és pénztörténete. Kis példányszámú kötetben jelent meg az Esze Tamás életét bemutató munkája a brigadéros szülőfalujában, Tarpán elhelyezett szobor avatása alkalmából. (Tarpa és Esze Tamás – Nyíregyháza, 1966.)
1988-ban az életpályájának a legfontosabb tárgyi és szellemi értékeit a szülővárosának adományozta. Szekszárd díszpolgárává választották. Esze Tamás 1993. július 14-én Budapesten hunyt el.
Forrás: Wosinsky Mór Múzeum