Nyolcszorosára nőtt két év alatt az öngyilkossági késztetés vagy kísérlet miatt segítséget kérő kiskorúak száma. Jelentős mértékben befolyásolta a fiatalok lelkiállapotát a koronavírus-járvány is, de ehhez hasonló stresszfaktor nélkül is nehéz feladat ma kamasznak lenni.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány idei jelentése szerint 830 kiskorú kért segítséget öngyilkossági késztetés vagy kísérlet miatt 2022-ben, 996-an pedig önsértés miatt jelentkeztek a Kék Vonal alapítványnál, amelyik háromszor annyi, mint ahányan ezt 2020-ban tették.
A számok növekedésének a hátterében kétségkívül a koronavírus állhat. Mára azonban ez a veszélyforrás megszűnt, a hosszú időn át tartó stresszhelyzet azonban rányomta a bélyegét az egyébként is érzékeny időszakot élő tinédzserek lelki világára. Budavári Eszter szakpszichológus szerint a koronavírus-járvány utóhatásai miatt látványosan megnőtt a szorongással, hangulatzavarral, esetleg evészavarral küzdő kamaszok száma, arról nem is beszélve, hogy a Hintalovon Alapítvány felmérése is rámutat a családon belüli erőszak megnövekedett arányára, amelyiknek gyakran a gyerekek is az elszenvedői. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a kamaszkor általában véve is egy meglehetősen felfokozott, szorongással kísért időszak lehet (vizsgaidőszak, érettségi-felvételi, szerelmi csalódások, hormonális változás stb.).
Budavári Eszter szerint az öngyilkossági késztetés vagy annak a megkísérlése hosszú folyamat eredménye, amelyik a legtöbb esetben megelőzhető, és amelyiket számos figyelmeztető jel előz meg. Ilyen lehet az alacsony önértékelés, a magára irányuló becsmérlő gondolatok, a motiváció hiánya, a romló tanulmányi eredmény és az elzárkózás a társas kapcsolatok elől. Megmutatkozhat abban is, hogy a kamasz már nem akar iskolába menni, esetleg semmilyen társaságba nem vágyik. Ha tehát egy szülő ilyen jeleket tapasztal, érdemes elgondolkodnia azon, hogy felajánlja a segítségét a gyerekének, vagy ha ő maga nem tud segíteni, javaslatot tesz annak érdekében, hogy szakemberhez forduljanak.
Pozitív tendencia azonban, hogy bár az önsértő kamaszok aránya két év alatt közel a nyolcszorosára nőtt, a többségük képes arra, hogy felismerjék az állapotukat, ráadásul vágynak is a segítségre, már kialakult, vagy kialakulóban van bennük egyfajta önismeret.
A legfontosabb, hogy a megfelelő módokon tudjanak a fiatalok ezekkel a problémákkal megbirkózni, éppen ezért érdemes pszichológus tanácsát kérni. A szakember nemcsak átmeneti megoldást, hanem hosszabb távú segítséget tud nyújtani, hiszen léteznek technikák a stresszel és a mentális problémákkal való megküzdéshez. A legfontosabb a normalizálás, és annak a tudatosítása, hogy senki sincs egyedül a problémáival. Ha pedig esetleg egy kamasz mégis úgy érzi, hogy senki sem érti meg a problémáit, a pszichológusok szerint – főleg gyerekek és kamaszok számára – megoldást jelenthet a csoportos terápia (vagy akár egy nyári önismereti csoport), amelyiken többen is részt vesznek, és együtt vitatják meg, majd keresnek megoldást szakember segítségével a kisebb-nagyobb terheikre.