EUR
A magyar háztartások tényleges fogyasztása az uniós átlag 72 százalékát éri el. Ez a második legrosszabb adat az Európai Unióban – derül ki az Eurostat tájékoztatójából.
2022-ben két százalékponttal zárkózott fel a magyarok fogyasztása az uniós átlaghoz, az előtte való évben ez még csak az „európai” átlag 70 százalékát érte el, tavaly már 72 százalékra nőtt. Az Eurostat vásárlóerőparitással kiigazított adataiból az is látszik, hogy ez a második legrosszabb adat az EU-ban. Az említett két évben a magyaroknál csak a bolgárok költöttek kevesebbet fogyasztásra, ott az uniós átlag 67 százalékát érte el az egyéni fogyasztás. Ez nagyjából azt jelenti tehát, hogy a magyar háztartások az unióban a második legszegényebbek, mondjuk ez csak az „átlagra” igaz, hiszen hatalmas különbségek lehetnek egy országon belül.
A magyar fogyasztás a szlovákkal van egy szinten, ott az uniós átlaghoz képest 73 százalékot mértek a szakemberek, és északi szomszédainkat követi alulról felfelé Horvátország (75 százalék), majd Görögország (78 százalék) következik a sorban. Csehországban az egy főre jutó fogyasztási termékek vásárlása az uniós átlag 83 százalékát éri el. A lengyelek 86 százalékkal, a románok pedig 88 százalékkal szerepelnek a mérésben. Romániának az elmúlt években sikerült leköröznie hazánkat az egy főre jutó fogyasztásban, de mára a többi V4-államot is maguk mögé utasították ebben a kategóriában a románok.
A lista élén egyébként Luxemburg áll régóta, ott a fogyasztás az uniós átlagot 38 százalékkal (138%) haladta meg. A sorban következik Németország (119 százalékkal), illetve a gyakran minőségi példaként emlegetett Ausztria, ahol az egy főre jutó fogyasztás az EU-átlagnak a 118%-a.
A magyar mutató két százalékpontot javult, és ha ez megmaradna a következő években is, akkor az uniós átlagot 14 év alatt érnénk el, az osztrák színvonalat beérni pedig még további 9 évbe telne.
