EUR
A Modern Városok Programot Magyarország megyei jogú városai nagyszabású fejlesztésének a céljából hívták életre nyolc évvel ezelőtt. Orbán Viktor miniszterelnök 2015 elején jelentette be a programot, amelyiknek a keretében ellátogatott a 23 megyei jogú városba, és minden alkalommal ő írta alá a megállapodásokat a városvezetőkkel.
Most, hogy Lázár János építési és beruházási miniszter a Mandinernek adott interjújában bejelentette, hogy leállítják a Modern Városok Programot, a szabadeuropa.hu megnézte, mi valósult meg a megyei jogú városoknak tett kormányzati fejlesztési ígéretekből. Ahogyan írják, Szekszárd nem sáfárkodott túl jól a program kereteiben kapott lehetőségeivel, „a tizenegy programelemből mindössze kettő készült el (a helyi szakképzési centrum fejlesztése, illetve néhány út felújítása – utóbbi esetében ezt betudtuk a városi közmű-infrastruktúra fejlesztése programelem teljesülésének), és egy másik megvalósítása folyik még, a többit valószínűleg kukázhatja a város”.
Mint kiderült, jelentős különbség van az egyes városok helyzete között. Nyíregyháza például százszázalékosnak mondhatja magát, ott a program minden elemét sikerült megvalósítani. Szintén nagyon jó helyzetben van Eger, a hevesi városban a fejlesztések többsége megvalósult, vagy már olyan fázisban van, hogy szinte biztosan befejezik. A fideszes vezetésű Győr esetében viszont húszból tizenkét projekt megvalósulására már minimális esély van csak, mert jórészt még el sem kezdődtek. A szintén kormánypárti polgármester által vezetett Szekszárd még rosszabb helyzetben van: a tizenegy programelemből mindössze kettő készült el 2023. február 23-áig, amikor a Modern Városok Program projektjeit összegezte Kósa András újságíró. Százalékos arányban ez azt jelenti, hogy az összes fejlesztési terv 73%-a nem valósult meg, 18% elkészült, 9% pedig folyamatban van, hiszen az úgynevezett Tudásközpont befejezés előtt áll. Százalékos arányban kifejezve csak Salgótarján áll Szekszárd mögött a maga 86%-nyi el nem készült fejlesztéseivel.
.jpg)
A Szekszárdon tervezett beruházások és státuszuk:
- ipari park bővítése NEM VALÓSULT MEG
- távhővezeték építése Szekszárd és a Paksi Atomerőmű között NEM VALÓSULT MEG
- a városi közmű-infrastruktúra fejlesztése MEGVALÓSULT
- a Szekszárdi Szakképzési Centrum fejlesztése MEGVALÓSULT
- új, interaktív könyvtár kialakítása, a levéltár új épületbe költöztetése FOLYAMATBAN VAN, VÁRHATÓAN BEFEJEZIK, MEGVALÓSUL
- a borturizmus és az ezt szolgáló szálláshelyek kiépítésének támogatása NEM VALÓSULT MEG
- a Gemenci erdő területén kalandpark és ökocentrum létrehozása NEM VALÓSULT MEG
- a gemenci erdei vasút fejlesztése NEM VALÓSULT MEG
- a Gemenc-Dunapart kikötő felújítása NEM VALÓSULT MEG
- új fedett uszoda és rekreációs központ megépítése NEM VALÓSULT MEG
- új sport-, és rendezvénycsarnok megépítése NEM VALÓSULT MEG
Pozitívumként emeli ki a cikk, hogy „a gazdaságfejlesztésen túl a program számos kulturális beruházást vagy a humán tőke, az életminőség javítását célzó elemet is tartalmazott (parkfejlesztések, oktatási és tudásközpontok létrehozása, új könyvtár, kórházfelújítások), de az például eléggé megdöbbentő, hogy a hátrányos helyzetű Salgótarján esetében éppen a helyi gazdaság fellendítését célzó projektekből nem valósult meg semmi”.
Összességében mégis kijelenthető, hogy a Modern Városok Program pozitív kezdeményezés volt, amelyiknek a megvalósítása azonban erősen felemásra és vitathatóra sikerült (Szekszárd esetében is).
