Óraállításra felkészülni!

A nyári időszámítást először Németországban vezették be az első világháború idején (1916. április 30-án egy órával előre állították az órát). A döntés a természetes fény jobb kihasználása és a mesterséges fény előállításához felhasznált, és hadi célokra is alkalmazható energiahordozóval való takarékoskodás miatt született meg akkor.

A nyári időszámítás magyarországi bevezetéséről szintén 1916 áprilisában tárgyaltak Berlinben, ahol a kormányt Horváth Károly miniszteri tanácsos képviselte. Az Est 1916. április 13-i számából kapott először hírt a lakosság a kötelező óraátállításról. Horváth Károly így nyilatkozott a döntésről: „Erre az intézkedésre Németország kényszerít bennünket, helyesebben a gazdasági és közlekedési érintkezés, amely közöttünk és Németország között fennáll”. A miniszteri tanácsos felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdaságban, valamint az iparban az egy órával korábbi munkakezdés kifejezetten előnyös: „Németországban kiszámították, hogy május elsejétől október elsejéig ez az egy órai időeltolás nyolcvan millió márka értéken világítóanyag megtakarítással jár, a magyar és az osztrák monarchiában pedig csupán világító anyagban ötvenhat millió koronát lehet megtakarítani”.

Az országos és a megyei sajtóban is hamar hírt adtak az órák átállításáról, de nem mindenki fogadta örömmel az „átállást” már akkor sem, A már említett Az Est című napilap egy csillagász aláírással ellátott levelet közölt le a hasábjain: „[…] Igaz hogy a csillagászoknak nincsen beleszólásuk azon intézkedésekbe, melyeket magasabb közigazgatási fórumok léptetnek életbe, bizonyos gyakorlati szempontokat tartva szem előtt; de a hozzászólás szabadsága talán mégis fennáll, már csak azért is, mert amit mi »pontos idő«nek nevezünk, azt a csillagászok készítik, és e tekintetben utánuk igazodik az egész emberiség. Az emberekkel aránylag könnyen lehet beszélni, a Napot azonban nem tudjuk megállítani; az továbbra is régi megszokott idejében fog delelni, ha óránk másképpen mutat is. Az egyetlen pontosan járó óra a csillagos ég és a Nap rajta a főmutató; s minthogy ehhez emberi kezek nem nyúlhatnak, minden földi óraszerkeretet ehhez az egyhez igazítunk.” (Az Est, 1916. április 19., 7. p.)

A legtöbb európai országban a hatvanas és a nyolcvanas évek között álltak át a mai rendszerre. Több ország azóta megszüntette az óraátállítást, ezek közé tartozik például Oroszország és Fehéroroszország, de az amerikai államok közül Hawaii például soha nem is alkalmazta a nyári időszámítást. Napjainkban világszerte több tucat ország váltogat minden év márciusában és októberében. A 2010-es évekre azonban a lakosság megváltozott energiafogyasztása miatt megkérdőjeleződött az óraátállítás gazdasági haszna. Egyre többen és hangosabban álltak ki azért, hogy a közlekedésben nehézségeket és sok egyéb kényelmetlenséget okozó „szokást” eltöröljék. A társadalmi nyomásra reagálva született meg az az Uniós döntés, hogy 2024-ben eltűnhet ez az eredetileg kényszer szülte rendelkezés, de mostanában azt is hallani, hogy 2026-ra is elhúzódhat a megvalósítás…