Egy bogyiszlói gazda bejelentést tett, hogy tanyáját és még kilenc másikat feltörtek a Duna mentén, a Homoki-rampánál.
A nyomozók három különböző lábbeli és két autó nyomát regisztrálták a hóban. Az egyik lábnyom feltűnően nagy volt. És találtak ott egy számlát is, mely a körülményekhez képest túl száraznak tűnt. A cetlin egy név is szerepelt, így szegődtek a vizsgálatot végzők (Németh István törzszászlós, Tantis István zászlós és Hopka Dániel törzszászlós) a tolnai V. István nyomába. Első látogatásukkor ugyan nem találták otthon, de megtudták róla, hogy negyvenötös cipőt hord. Később V. István bement az őrsre megkérdezni, miért keresték, aztán tőle is kérdeztek egyet s mást. Aznap, éjjel 2-ig, 28 betörést ismert el, megnevezte társait is, J. Józsefet és M. Józsefet. Utóbbiak katonatiszt-helyettesek, V. István pedig díszmadarakkal, galambokkal foglalkozó, zárkózott, jámbor ember – legalábbis a szomszédai szerint, akik megdöbbenve értesültek a történtekről.
V. István – vallomása szerint – általában J. Józseffel „dolgozott”. Alkalmanként azonban még beszervezett másokat is, például K. Istvánt és fiát, K. Zoltánt. Áttételes, 1 méter 20 centis fogóval vágták a rácsot, a lakatot. A bűnügyi csoportvezető szerint most már legalább 40 bűncselekmény szerepel a listájukon. Meglátogatták a tolnai gimnáziumot, a 2-es iskolát, a TÉKISZ-t, a selyemgyárat, a művelődési házat, a helyi téeszt, a Gazdaboltot, a kocsmákat, és 23 tanyát. Mit loptak? A szőnyeget, a csillárt, és ami közte van. Tévét, videót, terményt, láncfűrészt, gázpalackot, kályhát, olajradiátort. Lajstromuk 300 tételt tartalmaz.
Olykor roppant ötletesen jártak el. A Gazdaboltból például a tetőn keresztül loptak egy rotakapát; a palarögzítő csavarokat fellazítva hatoltak be, majd szakszerűen visszatekerték azokat. A két főkolompost őrizetbe vették, ám a nyomozó, Majsai János legnagyobb bánatára, a bíró szabad lábra helyezte J. Józsefet, aki végig tagadott.
Wessely Gábor írta ezeket a sorokat a Tolnai Népújság 1993. március 1-jei számában. 30 évvel ezelőtt a „tolnai nagyláb” a társaival kifosztotta a vidéket. Ráadásul nemcsak a tolnai tanyákból, középületekből és intézményekből lovasították meg a helyiek értékeit, de a negyvenötös cipő tulajdonosa még meg is úszta a balhét. Majdnem… A cikkből ugyanis kiderül, hogy már „szabadítottan” még 20 bűncselekmény elkövetését beismerte.
Az ANTRITT RETRO-ban újra felidéztünk egy 30 évvel ezelőtti történetet. Akinek tetszett, ne rejtse a véleményét véka alá, aki pedig az egész elolvasása nélkül elkezd summás véleményeket írni az „emlékezés” alá, az vessen magára! 😊
Az eredeti írás forrása: Tolnai Népújság (1993. március 1., IV. évfolyam, 50. szám)