EUR
Hétvégén több hírportál is foglalkozott a KSH egyik legfrissebb kutatásával, amelyikben annak jártak utána, hogy melyik megyei jogú városok a legélhetőbbek Magyarországon. Szekszárd a lista végén szerepel, ezért úgy gondoltuk, hogy a híradáson felül alaposabban szemügyre vesszük a felmérést.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemzetközi tanulmányt készített, amelyikben a magyar megyei jogú városok teljesítményét elemezte a gazdasági és a környezeti fenntarthatóság szempontjából. A vizsgálatuk célja szempontjából a fenntarthatóságot és az intelligens gazdaságot emelték ki. Ennek keretében két gazdasági célt vettek górcső alá:
SDG8 „tisztességes munka és gazdasági növekedés”
SDG9 „ipar, innováció és infrastruktúra”,
valamint egy társadalmi szempontot is megvizsgáltak:
SDG11 „fenntartható városok és közösségek”.
Az SDG (Sustainable Development Goals) az ENSZ által kidolgozott, 17 területen megvalósuló fenntarthatósági célt jelenti, amelyikből a fenti három területet vette számításba a KSH.
A hazai megyei jogú városok gazdasági és környezeti fenntarthatóságának mérése, 2020–2021 címmel publikált írásban a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának az oktatói, Sikos T. Tamás és Szendi Dóra a magyar megyei jogú városok okos teljesítményét elemzik, különös tekintetettel a fenntarthatóság és az intelligens gazdasághoz kötődő pilléreikre.
A tanulmány az Egyesült Nemzetek által 2018-ban elfogadott 17 fenntartható fejlődési cél közül a fent kiemeltekkel foglalkozik. A szerzők e célok alapján vizsgálták a megyei jogú városokat, és 5 klasztert alkottak belőlük, amelyek főként a fejlődési dinamikájukban és az élhetőségükben különböznek egymástól. A létrejött klaszterek tükrözik a magyar városhálózat térbeli sajátosságait, továbbá azt is, hogy a nyugati és az északnyugati országrész dinamikus városainak teljesítménye a fenntarthatóság szempontjából is kiemelkedő.
A mintegy 40 oldalas elemzés Szekszárd tekintetében többek között rámutat arra, hogy az idős népesség eltartottsági rátája magas (37,4%), vagy arra, hogy az egymillió főre jutó szabadalmak számában nem éri el az egy egészet sem, szemben például a listavezető Érd 29,76-os mutatójával, de még a második és a harmadik helyen szereplő Szeged és Hódmezővásárhely (egyaránt 20,91) is húszszorosan felülmúlja a tolnai vármegyeszékhelyt. A fajlagos autóbuszos utazásokban is jelentősek az eltérések a városok között, míg Hódmezővásárhely vagy Esztergom nagyságrendekkel kiemelkedik közülük, addig Szekszárdot, Szombathelyet vagy Békéscsabát inkább lefelé outlier (kiugró érték) jellemzi.
Az ötklaszteres megoldás esetében 20%-os küszöbértékeket határoztak meg, ahol a 80% fölötti értékekkel rendelkező városok kapták a legmagasabb besorolást, míg az átlag 20%-át el nem érő esetekben nagy kihívások előtt állnak a városok.
Szekszárd a 4. klaszter legvégén kapott helyet, az 5. klaszter határán.
Az első klaszterbe mindössze két város került, Győr és Veszprém. A másodikban a feltörekvő, dinamizálódó és élhető városokat találjuk (Esztergom, Érd, Sopron, Szombathely, Tatabánya, Székesfehérvár). A lassú növekedési pályán haladó, élhető városok a 3. csoportba kerültek (pl.: Szeged, Kecskemét, Zalaegerszeg). A negyedik klaszter települései pedig a ciklikus fejlődésű, átlagos körülményeket nyújtó városok, ilyen Nyíregyháza, Pécs, Szolnok, Debrecen, Dunaújváros, Miskolc, Békéscsaba, Baja, Kaposvár, és a sor legvégén Szekszárd.
A tanulmányban megfogalmazzák, hogy a klaszter legkedvezőtlenebb helyzetben lévő települése Szekszárd, amelyiknek a komplex indexe 36,2. Ehhez az alacsony értékhez a közlekedési adottságai nagy mértékben hozzájárulnak, mivel kis forgalmú szárnyvonalak érintik, ami a gazdasági pozíciója visszaeséséhez vezetett, míg például Szolnok, Nyíregyháza, Békéscsaba fejlődését jelentős mértékben támogatta a vasút.
Az ötödik csoportba, a leépülő és nehezen élhető város kategóriájába került Salgótarján a maga 37,79-es eredményével.
A szerzők az összegzésükben kiemelik, hogy a fenntartható és okos városok jelentősége napjainkban a különböző társadalmi, gazdasági vagy környezeti sokkhatások (például koronavírus-világjárvány, háborús konfliktusok, klímaváltozás) következtében egyre inkább növekszik, amelyet mutat az ezzel foglalkozó szakirodalom folyamatos bővülése is. A kapott komplex indexek megerősítik a korábban végzett településhálózati kutatások eredményét (Beluszky–Sikos T. 2020). Az ország legdinamikusabb és legélhetőbb városai Győr és Veszprém, amelyeket Esztergom és Érd követ, vagyis a nyugati, északnyugati országrész dinamikus városai a fenntarthatóság szempontjából is kiemelkedőteljesítménnyel rendelkeznek.
Szekszárd helyét látva pedig az eredmény gondolkodásra adhat okot…
A teljes tanulmány megtalálható ide kattintva.
