Átalakul a nyugdíjszámítás

Az ado.hu szakportál tájékoztatását alapul véve megvizsgáltuk, hogy a részmunkaidőben töltött idő hogyan számít bele a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe és a nyugdíj összegébe.

Előfordulhat, hogy – különböző okokból kifolyólag rövidebb vagy hosszabb ideig – részmunkaidőben dolgozik valaki. Leginkább érintheti ez a kisgyermekes szülőket, a gyermeknevelés és a munkavégzés összehangolhatósága érdekében ugyanis a csemete négy éves koráig, illetve három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hat éves koráig kérésre a munkáltató köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő (8 óra) felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani, azaz köteles a részmunkaidős foglalkoztatást lehetővé tenni. Fontos tudni azt is, hogy a munkavállaló a gyermeke nyolc éves koráig (vagy a gondozást végző munkavállaló) a munkaviszony első hat hónapját kivéve kérheti a részmunkaidőben történő foglalkoztatását. A kérelem esetleges elutasítása esetén a munkáltató a döntést köteles megindokolni, jogellenes elutasítás esetén a bíróság pótolja a hozzájárulást.

Az öregségi nyugdíj összege függ a szolgálati idő hosszától, illetve a nyugdíj alapjául szolgáló nyugdíjjárulék-köteles keresetektől (ide tartozik a társadalombiztosítási járulékot is). Az igaz, hogy az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultsághoz elegendő húsz év szolgálati idő, a nyugdíj összegénél azonban fontos és meghatározó tényező a szolgálati idő hossza is. Komoly jelentősége van tehát annak, hogy hány év szolgálati idő alapján számítják ki a nyugdíj összegét.

Abban az esetben például, ha a nyugdíjkorhatárt betöltött személy éppen csak húsz év szolgálati idővel rendelkezik, a nyugdíj összege az alapjául szolgáló havi átlagkereset 53 százaléka lesz.

Amennyiben ez a személy ennél hosszabb, például negyven év szolgálati idővel rendelkezik, a nyugdíj összege az alapjául szolgáló havi átlagkeresetnek már a 80 százaléka lesz, és minden további szolgálati időben töltött év után újabb két százalékkal nő ez a mérték, és ez a növekedés egészen a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset 100 %-áig terjedhet.

Ha a részmunkaidőben történő foglalkoztatásnál a kereset eléri a minimálbér összegét, a nyugdíj szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a kereset alapjául szolgáló munkavégzés nem teljes munkaidőben történik. Akkor azonban, ha a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset nem éri el a minimálbér összegét, már más a helyzet. A szolgálati idő hossza ugyanis a nyugdíjnál két ponton is lényeges tényező, egyrészt a nyugdíjjogosultságnál (azaz kaphat-e nyugdíjat a személy), másrészt a nyugdíj mértékénél (azaz mekkora lesz a nyugdíj összege).

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 39.§-ában foglaltak szerint ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében (például munkaviszonyban) elért nyugdíjjáruléka alapját képező keresete nem éri el a minimálbér összegét, akkor az időtartamot eltérően kell kezelni a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából. A nyugdíjjogosultsághoz az adott időszak teljes egészében szolgálati időnek számít.

Például egy húsz éven át részmunkaidőben töltött időszak akkor is húsz év szolgálati időt fog jelenteni a nyugdíjjogosultságnál – tehát teljesül az öregségi teljes nyugdíjhoz megkívánt szolgálati idő követelménye –, ha a kereset mindig kevesebb volt a minimálbérnél, mert élve az erre vonatkozó munkajogi lehetőséggel a részmunkaidő teljes munkaidőhöz viszonyított hosszához igazodóan a kereset is csak időarányos része volt a minimálbérnek. A nyugdíj összegénél viszont már számítani fog, hogy a megszerzett szolgálati idő (ebben a példában a húsz év munkaviszony) alatt nem a minimálbér teljes összege után történt meg a nyugdíjjárulék fizetés, hanem az alacsonyabb kereset miatt annak csak egy része után. Ebben az esetben ugyanis a nyugdíj összegéhez a szolgálati időt a nyugdíjjárulék-alapul szolgáló kereset és a mindenkori minimálbér aránya alapján kell kiszámítani. Ez az arányos számítás pedig azt fogja eredményezni, hogy a nyugdíj mértékénél, azaz az összegénél rövidebb lesz az adott időszak alatt elismerhető szolgálati idő hossza, mint az adott biztosításban töltött naptári időszak hossza. A példánál maradva a nyugdíj összege nem húsz év, hanem annál mindenképpen rövidebb szolgálati idő alapján kerül kiszámításra, azaz a húsz év szolgálati időnél alkalmazandó ötvenhárom százalékos mértéknél kisebben.

Érdemes odafigyelni, mert részmunkaidő nemcsak kisgyermekes munkavállaló esetén fordulhat elő, hanem bármilyen más okból is, a nyugdíj szempontjából ezek az esetek is a fentiek szerint lesznek hatással az ellátásra.