Általad nyert szép hazát

Mitől vált nemzeti himnusszá a Himnusz, és mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Miért tartotta közepes versnek saját művét a költő? Hány perc alatt írta Erkel Ferenc a Himnusz zenéjét, és van-e egyáltalán hiteles kottája? Miért nem engedték templomban énekelni, mióta illik állva hallgatni, és miért került jogszabályba egy téves szöveg? Miért nem írt új himnuszt Rákosi kérésére Kodály Zoltán és Illyés Gyula? Miért hasonlít a szlovák himnusz egy magyar népdalra, az izraeli himnusz pedig egy magyar katolikus egyházi dalra? Mit énekelnek magyarul a francia elit harckocsizászlóalj tagjai?

Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatott az érdeklődő a Babits Mihály Kulturális Központ Csatár termében, ahol a Kultúrkortyok Szabadegyetem januári előadásán az ismert irodalomtörténész-író, kommunikációs szakember, Nyáry Krisztián mutatta be az új könyvét.

Az Általad nyert szép hazát – A Himnusz és a himnuszok kalandos élete című kiadványban ezúttal nem emberek életét, hanem a Himnusz és a himnuszok gyakran kacifántos, de annál érdekesebb történetét meséli el a szerző. Teszi ezt a magyar nemzeti himnusz, Kölcsey Ferenc Himnusza születésének a 200. évfordulója alkalmából, hiszen azt már általános iskolás korunk óta tudjuk, hogy a költő-politikus 1823. január 22-én tisztázta le a szöveget Szatmárcsekén.

Sok érdekes dolog kiderült a másfél órás előadás során, ahol a közönség soraiban ülők kérdezhettek is az ismert szerzőtől, aki az est végén az Így szerettek ők 3 – Legújabb irodalmi szerelmeskönyv című új könyvéről is elárult egy-két kulisszatitkot.

A program moderátora Csötönyi László volt. A szabadegyetem végén újfent kortyolnivalóval, ezúttal Petőfi Sándor kedvenceivel, kávéval és kávélikőr alapú itallal kedveskedtek a szervezők a vendégeknek.