EUR
Új tudományos cikket jelentetett meg a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI), amelyikben a Paksi Atomerőmű elhasznált hűtővizének a Duna környezeti viszonyaira gyakorolt hatását vizsgálták meg.
A neves Ecohydrology szaklapban megjelent tanulmányban azt taglalják, hogy a Dunába visszavezetett, már felmelegedett hűtővíz milyen hatással van a vízmélységre, az áramlási sebességre, a mederanyag összetételére és hőmérsékletére, illetve a halállomány szerkezetére.
A kutatások igazolták, hogy bár a befolyó néhány száz méteres szakaszon erősen befolyásolja a folyam hidromorfológiai és hőmérsékleti viszonyait a használt hűtővíz, a halállomány szerkezetét elsősorban a nagyobb léptékben érvényesülő emberi hatások határozzák meg. A parti zóna kövezett és természetes partszakaszai, a dunai sarkantyúk, és a mögöttük kialakuló mellékágak és homokszigetek jelentősebb mértékű hatást gyakorolnak a halfajok eloszlására és mennyiségi viszonyaira, mint a hűtővíz-bevezetés. A Tolna vármegyei atomerőmű tehát „nem hatja meg” a halakat…
Ahogyan a lapban olvasható, megvizsgálták a fizikai élőhelyek szerkezetének, hőmérsékleti állapotának változásait, és ezek lehetséges hatásait a dunai halegyüttesek szerkezetére a Paksi Atomerőmű melegvíz-csatornájának a környezetében. A kifolyástól felfelé és lefelé egyaránt végzett szezonális felmérések azt mutatták, hogy a hidromorfológiai hatásai általában lokálisak, és összehasonlíthatók a természetes vagy más antropogén hidromorfológiai változásokkal. A visszatérő hűtővíz hatása jobban megmutatkozott a szezonálisan rögzített felszíni vízhőmérsékletekben, és nagy mértékben függött a mintavételi helyek térbeli elhelyezkedésétől. A környezeti és térbeli változók a part menti, illetve a tengeri halegyüttes adatok esetében csekély szórást jelentettek. Összességében azt találták, hogy a kiáramlás csak lokális léptékben gyakorolt hatást a dunai halegyüttesek szerkezetére.
A kutatás részét képezi Füstös Vivien doktorandusz hallgató PhD-munkája. A közös terepi felméréseken a BLKI kutatói mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének kutatói, a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a NAIK Halászati Kutatóintézetének és az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének munkatársai vettek részt.
