A szülőnek az apasági szabadságát a kérésének megfelelő időpontban, és legfeljebb két részletben kell kiadni.
2023. január 1-jétől módosultak a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szabályai, és ennek a következtében megduplázódott az apasági szabadság.
Tavaly az édesapának a gyermeke születése esetén – legkésőbb a születést követő második hónap végéig – 5 munkanap pótszabadság, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság járt, amelyet a kérésének megfelelő időpontban kellett kiadni.
2023. január 1-jétől a fenti szabály a 2019/1158. EU-s irányelvvel összhangban úgy változik, hogy az apát a fenti 5 munkanap helyett egységesen 10 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyik az örökbefogadó apának is jár szintén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig.
A szülőnek az apasági szabadságát a kérésének megfelelő időpontban, és legfeljebb két részletben kell kiadni. Fontos, hogy az apasági szabadságot nem lehet arányosítani, tehát ha év közben kezdődött a munkaviszonya, akkor is 10 munkanap apasági szabadság jár az édesapának. (A megnövekedett apasági szabadságot visszamenőleg kell alkalmazni, azaz a munkavállaló a 2022. augusztus 2. és december 31. között született vagy örökbefogadott gyermeke után 2023. január 1-jétől két hónapon belül jogosult igénybe venni az apasági szabadságot. Ha az apa a jelenlegi pótszabadságot már igénybe vette, akkor az apasági szabadság különbözetét veheti igénybe.)
A díjazása tekintetében 5 napon keresztül a távolléti díj egésze illeti meg az apát, az azt követő 5 napra pedig a távolléti díj 40 százaléka.
Szintén fontos információ, hogy a szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül az apasági szabadság.
A módosító jogszabály felhívja a figyelmet arra, hogy felmondás esetén pénzben nincs lehetőség a szabadság megváltására, a hátralevő szabadságnapokra a munkavállaló a következő munkahelyén jogosult igényt tartani. A munkáltatót ezért igazoláskiadási kötelezettség terheli, amelyikben rendelkeznek a kiadott és még igénybe vehető apasági szabadságnapokról. Fontos rendelkezés az is, hogy az apasági szabadság időtartamához felmondási tilalom kötődik, ha pedig a munkáltató mégis egyoldalúan megszünteti a munkaviszonyt, akkor a munkavállaló jogosult bírósági úton kérni a munkaviszonya helyreállítását.
Ha a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése nem von maga után indokolási kötelezettséget (például próbaidő alatti munkaviszony-megszüntetés), de egyébként az apasági szabadság időtartama alatt került sor a felmondásra, a munkavállaló kérheti a munkáltatóját, hogy indokolja meg a döntését. Ezzel a változtatással az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény is módosult, mivel az apasági szabadságra irányuló kérelem végett az apák nem részesülhetnek semmilyen módon hátrányos megkülönböztetésben.